A Knauf Insulation és az Otthontérkép.hu 20.000 családi ház hirdetését elemezte abból a szempontból, hogy tulajdonosaik milyen arányban jelölik ingatlanjaik energiahatékonyságát és a hőszigetelés meglétét a hirdetésekben, illetve, hogy a hőszigetelés megléte miként befolyásolja az eladási árat és az ingatlan eladhatóságát más, azonos jellemzőkkel rendelkező, de nem szigetelt ingatlanokhoz viszonyítva.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Minden ötödik családi ház
A Knauf Insulation és az Otthontérkép.hu elemzéséből kiderült, hogy országos átlagban a családi ház hirdetések 21 százalékában tüntették fel a hőszigetelés meglétét. Érdekesség ugyanakkor, hogy az észak-keleti országrészben több hirdető utal ingatlanának energiahatékonyságára.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a hirdetések 28,9 százalékában, Hajdú-Bihar megyében 28,5 százalékában, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 23,6 százalékában, Bács-Kiskun megyében pedig a hirdetések 30 százalékban jelzik a tulajdonosok, hogy a ház hőszigetelt, vagy hogy rendelkezik energiahatékonysági tanúsítvánnyal.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Annak hátterében, hogy ezekben a megyékben hirdetnek több családi házat energiahatékony ingatlanként tulajdonosaik, az Otthontérkép.hu szakemberei szerint az állhat, hogy az átlagosnál rosszabb ingatlanállománnyal rendelkező térségekben a hőszigeteléssel épült ingatlanok aránya alacsonyabb, így a hőszigetelés megléte fontosabb, árnövelő hatása az ingatlan értékesítéskor is jobban érvényesül.
Akár 25 százalékkal is többet érhet
A szigetelőanyag-gyártó és az ingatlanportál elemzése rámutat arra is, hogy amíg a hőszigetelés nélküli családi házakat országosan, átlagosan 204.000 forintos négyzetméteráron lehet értékesíteni, addig a hőszigetelt ingatlanok 15 százalékkal magasabb átlagáron, négyzetméterenként 233.000 forintos áron kelnek el.
A hőszigetelés árnövelő hatása a jellemzően rosszabb ingatlanállománnyal bíró régiókban a legszembetűnőbb. Ezen országrészekben akár 20-25 százalék is lehet a különbség egy azonos tulajdonságokkal bíró hőszigetelt és nem hőszigetelt családi ház ára között.
Emiatt Bács-Kiskun megyében például 31 százalékkal (231.000 forint/négyzetméter), Somogyban 30 százalékkal (224.000 forint/négyzetméter), Tolna megyében 26 százalékkal (131.000 forint/négyzetméter), Nógrád megyében pedig 25 százalékkal (116.000 forint/négyzetméter) magasabb egységáron értékesíthetők a hőszigetelt otthonok.
Ehhez képes Budapesten „csupán” 3 százalékkal (341.000 forint/négyzetméter), Győr-Moson-Sopron megyében 6 százalékkal (240.000 forint/négyzetméter), Veszprémben pedig 8 százalékkal (247.000 forint/négyzetméter) ér többet egy hőszigetelt családi ház, egy nem szigetelt ingatlanhoz viszonyítva.
A kistelepüléseken nagyobb a szigetelés értéke
Az elemzés rámutatott arra is, hogy nemcsak megyei szinten, de településtípusonként is különbségek mutatkoznak a hőszigetelt és a nem hőszigetelt családi házak áraiban. Míg a megyei jogú városokban 10 százalék, a városokban pedig 14 százalék a hőszigetelés árnövelő hatása, addig a községekben már akár 24 százalékkal drágábban is értékesíthető egy megfelelően hőszigetelt, rezsibarát és pénztárca kímélő otthon.
„Egy átlagos, 100 négyzetméteres, Bács-Kiskun megyében álló ház esetén a hőszigetelés akár 5,5 millió forinttal is növelheti az ingatlan piaci értékét, miközben egy ekkora alapterületű családi ház szigetelése nagyságrendileg 1,5 millió forintba kerül. Az épületeink energiahatékonyságába történő befektetés tehát az ingatlan értéknövekedésében megtérül” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvetető igazgatója.
„Emellett, egy 15-20 centiméteres hőszigeteléssel rendelkező otthon fűtési rezsije akár 40-50 százalékkal is csökkenthető, ami azt jelenti, hogy a szigetelés költsége akár 8-10 év alatt megtérülhet, sőt annak 30 éves élettartama alatt minden, a hőszigetelésbe fektetett forint további 3-7 forint hasznot hoz a tulajdonos számára” – tette hozzá Aszódy Tamás.
Attól, hogy drágább még nem kel el lassabban
Annak ellenére, hogy a hőszigetelt otthonokat drágábban kínálják eladásra tulajdonosaik, az árkülönbség és a magasabb ár nem jár az eladási idő növekedésével. Az Otthontérkép.hu kimutatása szerint a szigetelt, de drágább családi házak ugyanúgy 90-100 nap alatt értékesíthetők mint a nem szigetelt, de olcsóbb családi házak.
„Tapasztalataink szerint az ingatlan vásárlók a legtöbb esetben valamelyest átalakítják újonnan vásárolt otthonukat, bizonyos adottságokat, mint a hőszigetelés, azonban egyre inkább elvárnak a kiszemelt otthontól, hiszen akár csak egy autóvásárlás esetében, itt is egyre fontosabbá válik az, mennyit is fogyaszt majd a ház, amibe befektetünk.”
„Ezért a hőszigetelt ingatlanok magasabb átlagáron értékesíthetők, de ennek ellenére ugyanannyi idő alatt találnak új gazdára, mint a nem szigeteltek” – mondta el Mester Nándor, az Otthontérkép.hu vezető elemzője.
Rengeteg ház szorul jelentős korszerűsítésre
Magyarországon mintegy 2,85 millió családi ház épült, amelyekben közel 7 millió ember él. Iparági statisztikák szerint ezen lakóingatlanok 80 százaléka energiahatékonysági szempontból korszerűtlen. Ezt támasztják alá az épület energiahatékonysági tanúsítványok adatait összesítő Lechner Tudásközpont kimutatásai is.
Magyarországon 2015 decemberétől kötelező ingatlan bérbeadás és eladás esetén az energetikai tanúsítvány, azaz a „lakcímke” megszerzése. A Lechner Tudásközpont adatai szerint 2016 januárja óta az ország területén 68.505 családi házra vonatkozó energetikai tanúsítványt állítottak ki.
A vizsgált lakcímkék alapján a családi házak alig 0,7 százaléka érte el az AA vagy annál nagyobb AA+ és AA++ minősítési fokozatot, közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynek (BB kategória) csupán az ingatlanok 1 százalék felelt meg, míg korszerű (CC és DD kategória) minősítést mindössze a családi házak 16 százaléka kapott. BB szintet vagy annál jobb besorolást egyébként kizárólag azok a családi házak érhetnek el, melyekben a felhasznált energia legalább negyedét megújuló energiaforrások segítségével biztosítják.
Átlagos (FF kategória) vagy annak környékén mozgó (EE és GG kategória) besorolást a tanúsított a családi házak 19 százaléka ért el, míg az ingatlanok 53 százalékát ennél rosszabb (HH, II, JJ) kategóriába sorolták, vagyis jelentős korszerűsítést igényelnek.
