Az időjárás eltévesztette a dátumot
A 15 fokos átlaghőmérsékletet inkább márciusra várnánk, az elmúlt évek szeszélyes időjárása után azonban már nem lehet akkora meglepetés, hogy ismét 2-3 hónappal előbb érkezett a tavasz.
A hétvége folyamán számos melegrekord megdőlt, szombaton például az ország több pontján még 17 Celsius-fokot is mértek, de Kaposváron a hajnal leghidegebb óráiban is csak alig hűlt 10 fok alá a hőmérséklet. Aztán vasárnapra virradóra már 10 foknál is melegebb volt hajnalban: január 7-e hajnalán 10,2 fokot mértek Dunaújvárosban, így ismét megdőlt az adott napra vonatkozó hajnali rekord.
A problélma azonban ott kezdődik, hogy ez a természet „bioritmusát” is megbolygatja. Az ünnepek alatt jellemző csapadékos időjárás és a mostani enyhe hőmérséklet ugyanis kedvezett a növényeknek, így jelenleg hetekkel-hónapokkal előrébb járnak az aktuálisan elvárható fejlődési szakaszhoz képest. Az előrejelzések szerint viszont hamarosan fordul a kocka.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mi jöhet még?
Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap közzétett országos, középtávú előrejelzéséből az derül ki, hogy bár a következő napokban még marad a szokatlanul enyhe idő, a hét második felétől már fokozatos lehűlés valószínű. Az esti/hajnali hőmérséklet újra 0 fok környékére csökken, hétvégén pedig hazánk egyes részein hó és havaseső is előfordulhat.
Bár a fagy segíthet a fertőzések megelőzésében és a kártevők elpusztításában, a már fejlődésben lévő növények is pórul járhatnak a szélsőséges időjárás miatt. Hogy pontosan mekkora kárra, a tél végeztével pedig mekkora mennyiségű és milyen minőségű termésre számíthatnak a gazdák, nehéz előre megmondani, de nem ez lenne az első eset, amikor jelentős kiesést okoznának a szeszélyes évszakok.
Mi lesz a gabonaterméssel?
Az enyhe tél már december közepén is aggodalomra adott okot a gazdák körében. A Concordia Közraktár Zrt. már akkor arra figyelmezetett, hogy az évszakhoz képest változékony, meleg és párás idő nagyon kedvez a gabonakártevők szaporodásának.
Mint írták, egy felszaporodott rovarállomány akár a teljes készlet minőségét is leronthatja, megakadályozva a határidős szállításokat.
„Ráadásul, ha egyszer felszaporodtak a kártevő rovarok, már hiába lesz újra hideg, a gabonában élő egyedek csak ettől már nem pusztulnak el” – hangsúlyozták a szakértők.
Kiemelték, a gondot elsősorban gázosítással lehet megoldani, azt azonban fontos a megfelelő színvonalon és időben elvégezni. Az árut ugyanis visszautasíthatják, ha élő kártevőt találnak a gabonában, de azért is, ha szermaradványt tartalmaz – tették hozzá.
Nyáron is vannak kockázatok
A mezőgazdaságban azonban nem csak a tél, hanem gyakorlatilag az egész év tele van rizikóval. 2017 nyarát főként a gyümölcstermesztők szenvedték meg, több területről is érkezett jelentős mértékű jégkárral kapcsolatos bejelentés.
A 2170 hektáros szekszárdi borvidéken, Bátaszék és Báta térségében például július végén pusztított a jégeső, a szőlőültetvényeket mintegy 550 hektáron károsítotva.
Ahogy a bátaszéki hegyközség elnöke ismertette, volt olyan ültetvény, ahol nem csak a fürtöket, hanem a leveleket és a vesszőket is tönkretette a jég. Mint kiderült, térség 3 évtized alatt sem tapasztalt még ehhez hasonló jégverést: az esemény után több táblában 90 százaláék fölötti kárarányt becsültek.
A jégeső jó termőképességű, 8-10 éves ültetvényeket ért, van, ahol nem is érdemes szüretelni – jegyezte meg Nagy István.
