A termelői árak emelkedésének üteme a hetedik egymást követő hónapban lassult és 28 havi mélypontra esett januárban, ami felszította azokat az aggodalmakat, hogy a világ második legnagyobb gazdaságába visszatérhet a defláció a hazai kereslet lanyhulásának következtében. A kínai statisztikai hivatal pénteken közölt adatai szerint a termelői árak tavaly januárhoz képest 0,01 százalékkal emelkedtek, ami 2016 szeptembere óta a legkisebb érték. Elemzők 0,2 százalékos növekedésre számítottak a decemberben mért 0,9 százalékos emelkedés után. Havi összevetésben 0,6 százalékkal mérséklődtek a termelői árak, enyhébb ütemben a decemberi 1,0 százalékos csökkenésnél.
Lassabban nőttek a fogyasztói árak is januárban, ami az élelmiszerárak szokatlanul alacsony emelkedésére vezethető vissza. Éves összehasonlításban 1,7 százalékos emelkedést mértek, ami bőven a 3 százalékos inflációs célszám alatt van. Az elemzők a decemberivel azonos értékre, 1,9 százalékra számítottak. Havi összevetésben 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak januárban, összhangban az elemzői várakozásokkal. Decemberben stagnáltak havi szinten a fogyasztói árak. Miközben a nyomott infláció lehetővé tenné, hogy a jegybank lazítsa monetáris politikáját a gazdasági növekedés megtámogatására, a deflációs kockázatok tovább ronthatják a vállalatok nyereségességét. A kínai iparvállalatok nyeresége decemberben már a második egymást követő hónapban csökkent, ami abba az irányba taszítja a döntéshozókat, hogy támogassák az árak és a termelés emelkedésének lassulásával küzdő iparágakat.
Tavaly 6,6 százalékkal nőtt Kínában a bruttó hazai termék (GDP), a kínai gazdaság az elmúlt 28 év leggyengébb növekedését produkálta. Az ipari termelés tavaly az év egészében 6,2 százalékkal nőtt, lassult az előző évi 6,6 százalékhoz képest.
