A Riksbank kormányzótanácsa 4-2 arányban elfogadott döntésével az irányadó refinanszírozási kamatlábat nulla százalékra emelte a tavaly december óta érvényes mínusz 0,25 százalékról, lezárva ezzel a negatív kamatok közel öt évig tartó ciklusát.
Az új kamatszint január 8-tól lesz érvényes, és a jegybank arra számít, hogy nem változik 2021-ig. A világ legrégibbi jegybankja 2015 februárjában döntött úgy, hogy negatív tartományba – nulla százalékról mínusz 0,1 százalékra – viszi le az alapkamatot, és hirdetett meg államkötvény-vásárlási programot az alacsony infláció elleni küzdelem jegyében. A mélyponton, 2016 februárjától 2018 októberéig, mínusz 0,50 százalékon állt az irányadó refinanszírozási kamatláb, mígnem az infláció stabil pályára került. A kamatdöntő tanácskozás után kiadott közleményében a svéd jegybank rámutatott, hogy bár a gazdaság növekedése lassult, az előző néhány évben erős ütemben bővült és a munkaerőpiaci helyzet is jelentősen javult.
A hazai össztermék (GDP) idén és jövőre egyaránt 1,1 százalékkal növekedhet a Riksbank elemzőinek előrejelzése szerint. Az infláció már 2017 eleje óta a 2 százalékos célszám közelében mozog, és a jegybank megítélése szerint a jövőben is e szint körül maradhat. A várakozások szerint idén és jövőre egyaránt 1,8 százalékra rúghat az éves infláció. A svédországival egy időben ülésező norvég jegybank ugyanakkor változatlanul, 1,50 százalékon hagyta az irányadó kamatot, összhangban a várakozásokkal. Megismételte, hogy a következő pár évben kevésbé valószínű kamatemelés.
A norvég jegybank az utóbbi 15 hónap alatt négyszer is kamatot emelt, legutóbb szeptemberben 25 bázisponttal, ám a további szigorítást előrevetítő kommunikációjában fokozatosan óvatosságra váltott a globális és hazai növekedés lassulása miatt.
