Hogyan tanítsuk meg játékosan gyermekünket a pénzügyi tudatosságra?
Első hallásra talán furcsának tűnhet, de a gyermekeket már akár egészen pici, 2-3 éves korban is taníthatjuk a pénz szerepére, illetve az életünkben elfoglalt helyére.
Ezt tehetjük óvodás és kisiskolás korban
Ilyen pici gyermekeknél persze nem kell semmilyen nagy dologra gondolni, elég ha olyan mondókákat tanítunk nekik, amiben számok szerepelnek. Ezenkívül gyakorolhatjuk velük a számokat úgy is, hogy együtt megszámolhatjuk a gyermek játékait pakolás közben.
Óvodás korban már picit komplexebb feladatokat is meg lehet oldani, például bevásárlós játékkal. Ezt egyébként “élesben” is kipróbálhatjuk egy boltban; és megmutathatjuk a csemeténknek, hogy a dolgokért fizetni kell. Fontos, hogy felhívjuk gyermekeink figyelmét a pénzgyűjtés fontosságára is – például egy malacpersellyel.
Iskolás, kisiskolás korban már valóságos “arzenál” nyílik meg előttünk, amivel a gyermek pénzügyi tudatosságát fejleszthetjük. Vásárolhatunk akár gyermekeknek szóló, Gazdálkodj okosan! társasjátékot, vagy egy kisebb pénzösszeggel megjutalmazhatjuk őket az elvégzett házimunkáért.
Öngondoskodás a tinédzsereknél
Amennyiben már idejekorán elkezdtük gyermekünk pénzügyi nevelését, jó alapokkal rendelkezik majd, hogy kamaszként is felelősen bánjon a pénzzel. Bátran adjunk neki zsebpénzt, amit beoszthat magának. Később, 16-17 éves korban már diákmunkát is vállalhat, ha egy drágább használati tárgyra van szüksége. (Ilyen például a mobil, egy tablet, vagy egy drágább cipő.)
Ekkor válhat igazán fontossá az, hogy megnyissuk az első bankszámláját, ahová például a diákmunkából származó bevételét vagy ösztöndíját kapja. Hiszen gyermekeknek szóló, junior bankszámlát sok esetben – szülői hozzájárulással – már 14 éves korában is nyithat.
És hogy milyen lehetőségeink vannak ebből a szempontból? Ezt vizsgáljuk meg részletesebben a cikk további részében.
Bankszámla gyerekeknek
Felnőttként, 18 év felett bárki nyithat bankszámlát, azonban léteznek olyan pénzintézetek is, ahol már jóval korábban indíthatunk.
Hány éves kortól nyithatunk bankszámlát a gyermekeinknek?
Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb banknál kifejezetten kamaszoknak szóló, junior számlát lehet nyitni – 14 éves kortól. Azonban két pénzintézetnél is indítható gyermek bankszámla akár már 0 éves kortól is, valamint 1 banknál 6 éves kortól.
Amit a gyermek bankszámláról tudni érdemes
A kamaszoknak szóló, junior bankszámla és a gyerek bankszámla lényegében nagyon hasonlít egy felnőtt számlához.
Azonban lényeges különbség, hogy jóval kedvezőbb feltételekkel élhetünk velük, hiszen ez leginkább egy “gyakorló számla”, amin a gyermek nyomon tudja követni a bevételeket és a kiadásokat.
Épp ezért a pénzintézeteknél a legtöbb esetben teljesen ingyen nyithatunk junior számlát. Az itt tárolt pénzhez pedig gyermekünk bármikor hozzáférhet, hiszen sok esetben ingyen (vagy minimális költséggel) bankkártyát is kap a gyermek. Az SMS-ek és az applikációk segítségével pedig pontosan tudja, hogy mikor, mennyi pénz van a számláján.
Így akár már a zsebpénzt is tudjuk utalni nekik, ugyanakkor a diákmunkából származó bevételei is erre a számlára érkezhetnek majd.
Persze ami előny, az egyben hátrány is lehet. Ugyanis szülőként gyakorlatilag nincs hatalmunk afelett, hogy mire költi gyermekünk a pénzt, és ha nem rendelkezik megfelelő pénzügyi tudatossággal, akkor bizony könnyen nullára apadhat az egyenlege.
A másik fontos dolog, amit ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a felnőtt számlához hasonlóan a pénz itt is szinte alig kamatozik. Így ezzel a megtakarítás fontosságát nem biztos, hogy kellőképpen el tudja sajátítani.
Ebből a szempontból némileg jobb megoldás az, ha betétszámlát, vagy tartós befektetési számlát (TBSZ-t) indítunk a gyermekünknek. Mivel a TBSZ leginkább azoknak ajánlott, akik szülőként rendelkeznek már pénzügyi múlttal, kompetenciákkal, mi most az egyszerűség kedvéért csupán a megtakarítási betétszámlát mutatjuk be.
Mikor indítsunk a gyermeknek megtakarítási betétszámlát?
Mivel az itt gyűjtött pénzhez bármikor hozzáférhetünk, látra szóló kamatozással számolhatunk. Így persze a kamat nem túl magas, szemben például a kifejezetten gyermekcélú megtakarítással – pl. biztosítói vagy babakötvény -, ahol akár 6-8%-os is lehet a hozam.
(A költségeket, valamint a hozamokat az egyes pénzintézetek EBKM néven, vagyis az Egységesített Betéti Kamatláb Mutatóként, minden esetben feltüntetik.)
Szignifikáns különbség egy junior számlához képest az, hogy a betétszámlához nem tartozik bankkártya, így ezzel gyermekünk nem tud közvetlenül fizetni, csak ha már átutalta az összeget a bankszámlára.
Viszont az alapkamatnál magasabbat is elérhetünk azáltal, ha rendszeresen befizetünk a betétszámlára, vagy ha nem veszünk le pénzt róla az adott kamatperiódusban. Ez jellemzően havi elszámolást jelent, de ezek feltételeit érdemes minden banknál részletesen elolvasni.
(Ráadásul ahhoz, hogy átnézzük a lehetőségeket, nincs is szükség túlságosan sok időre, hiszen hazánkban mindösszesen 3 banknál indíthatunk 14 év feletti kamasz gyermekünknek betétszámlát.)
Ezenkívül van olyan konstrukció is, ahol a befizetés mértéke határozza meg, mekkora kamatjóváírást kap a számlatulajdonos, tehát a betétszámla sávosan kamatozik. Minél nagyobb a havi befizetés mértéke, és minél kevesebb pénzt vesz le róla, annál magasabb kamatot írnak jóvá a számlán. Ezzel is mintegy ösztönözve gyermekünket a rendszeres, havi megtakarításra.
Célok és tervek
Nagy pozitívum, hogy a gyermekünk már a betétszámla esetében is megtanulhatja, hogy ha valamit meg akar vásárolni, arra bizony apránként kell összegyűjteni a pénzt. Az egyik betétszámlánál lehetőség van például arra, hogy különböző célokat jelöljön meg, amire szeretne félretenni: például utazás/nyaralás, telefon, laptop satöbbi.
Hogy a terveire mekkora összeg gyűlt össze, azt pedig teljes mértékben nyomonkövetheti, és priorizálhatja.
Persze ebben az esetben is akadnak negatívumok, ahogyan említettük feljebb is. Hiszen a kamat nem túlságosan magas, ráadásul a bankszámlához hasnlóan szintén a gyermek rendelkezik a pénz felett – és nem kötelező minden hónapban befizetni a számlára (csak ajánlott). Így előfordulhat, hogy gyermekünk elfelejti, vagy másra költi a félretenni kívánt összeget – erre tehát érdemes felhívni a gyermekünk figyelmét.
Összegzés
Ezek a módszerek lehetnek tehát a pénzügyi tudatosságra való nevelésünk utolsó lépcsőfokai. Hiszen innét már csak egy lépés, hogy “felnőtt számlát” és “felnőtt megtakarítást indítson magának. Amikor pedig neki lesz gyermeke, biztosak lehetünk benne, hogy továbbviszi majd ezt a hagyományt, és ő is pénzügyi tudatosságra neveli majd az unokánkat.
