A jegybank monetáris politikai bizottsága a múlt hónapban éppen azzal okozott meglepetést, hogy 2 teljes százalékponttal, 10,25 százalékra vitte fel az irányadó, egyhetes repokamatot. A cél az volt, hogy megtámogassa a török nemzeti fizetőeszközt, illetve fékezze az inflációt. Elemzők ezúttal arra számítottak, hogy a bizottság csütörtökön 1,75 százalékponttal, 12,0 százalékra emeli a kamatot. A török líra erősödött is a hét elején, ám a kamatdöntés kihirdetése után azonnal gyengülésnek indult.
A török líra értékének mintegy 24 százalékát veszítette el a dollárral szemben az év eleje óta, árfolyama történelmi mélypontra süllyedt. A jegybanki döntés kihirdetése után, délután egy órakor a dollár árfolyama 7,8067 líráról percek alatt 7,9545 lírára ugrott, és egy órával később 1,64 százalékos pluszban, 7,9365 lírán jegyezték. Döntését indokolva a jegybank rámutatott, hogy már így is jelentősen szigorította a pénzügyi feltételeket. Jelezte ugyanakkor, hogy folytatja az infláció leküzdését szolgáló likviditási intézkedéseket.
A koronavírus-járvány súlyosan visszavetette a török gazdaságot. A bruttó hazai termék (GDP) 9,9 százalékkal esett vissza a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Az első negyedévben még 4,5 százalékos növekedést regisztráltak. A pénzügyminisztérium arra számít, hogy idén 0,3 százalékkal nőhet a GDP, jövőre pedig már 5,8 százalékkal. Az éves infláció idén 10,5 százalékra, jövőre 8 százalékra rúghat, míg a GDP-arányos államháztartási hiány az idei 4,9 százalékról 4,3 százalékra mérséklődhet jövőre.
