A japán pénzügyminisztérium szerdán közzétett előzetes adatai szerint éves összevetésben 4,2 százalékkal, 6113,6 milliárd jenre (59 milliárd dollárra) csökkent az export értéke. Elemzők 0,5 százalékos emelkedésre számítottak az októberi 0,2 százalékos visszaesés után. Az amerikai-kínai kereskedelmi feszültségek és az egész világon elterjedt koronavírus-járvány következtében már a 24. egymást követő hónapban zsugorodott a japán export, ami azt jelezheti, hogy hogy lassabban áll talpra a világ harmadik legnagyobb gazdasága.
Az összehasonlításra alkalmas adatsor rögzítésének kezdete, 1979 januárja óta még soha nem fordult elő, hogy ilyen hosszú ideig csökkenjen folyamatosan az export. Az előző, 23 havi rekord 1987 júliusában szakadt meg, akkor az volt a probléma, hogy a gazdasági nagyhatalommá váló Japán ádáz kereskedelmi vitába keveredett az egyre nagyobb kereskedelmi hiányt felhalmozó Egyesült Államokkal. Novemberben az import értéke 11,1 százalékkal, 5746,8 milliárd jenre süllyedt, ami alapvetően a nyersolajárak csökkenésére vezethető vissza.
Elemzők 10,5 százalékos csökkenést vártak az októberi 13,3 százalékos visszaesés után. Japán behozatala már a tizenkilencedik egymást követő hónapban csökkent novemberben. A kereskedelmi mérleg 366,77 milliárd jen többlettel zárt, miközben elemzők 529,8 milliárd jenes többletet vártak az előző havi 871,7 milliárd jen után. A kereskedelmi adatok valószínűleg aggasztják a politikai döntéshozókat, akik arra számítanak, hogy a stabil külső kereslet erősíti a feldolgozóipar termelését és a szélesebb vállalati tevékenységet, fellendítve a gazdaságot.
Az adatokat elemezve Minami Takesi, a Norinchukin kutatóintézet vezető közgazdásza rámutatott, hogy az export trendje és a hazai kereslet alapján úgy tűnik, Japán gazdasága valamivel lassabban áll helyre mint az Egyesült Államoké, Kínáé vagy az európai országoké. A legnagyobb kereskedelmi partner Kínába irányuló export értéke 3,8 százalékkal, 1359,4 milliárd jenre nőtt novemberben, míg az importé 6,7 százalékkal, 1684,2 milliárd jenre emelkedett. A politikailag is kényes amerikai viszonylatban Japán exportja 2,5 százalékkal, 1181,3 milliárd jenre esett.
Három hónap után először mértek csökkenést novemberben, pedig az autók kivitele 6,6 százalékkal ugrott meg. Az import ugyancsak zsugorodott, 13,9 százalékkal, 593,05 milliárd jenre süllyedt értéke. A mérleg 588,29 milliárd jen többletet mutatott Japán javára, ez 12,6 százalékkal az egy évvel korábbinál. Az Európai Unió viszonylatában Japán kereskedelmi hiánya 22,9 milliárd jent tett ki, az export 2,5 százalékkal nőtt, míg az import 28,2 százalékkal esett vissza. Az exportorientált japán gazdaság teljesítménye erősen függ a külföldi piacoktól, így a gyenge külső kereslet fékezi a növekedést.
Március és augusztus között két számjegyű mértékben csökkent az export értéke, mert a globális keresletet visszavetette a koronavírus-járvány. Négy és fél év után először Japán gazdasága recesszióba süllyedt még az első negyedévben, és a járvány következményeként a második világháború óta nem látott mértékben csökkenhet a teljesítménye. A hazai össztermék 29,2 százalékos évesített ütemben csökkent a második negyedévben, míg az első negyedévben 2,2 százalékkal. A harmadik negyedévben – a járvány enyhülésével és így a szigorú korlátozások feloldásával párhuzamosan – 22,9 százalékos évesített ütemben nőtt a hazai össztermék.
