Sötét mód ikon
2026 május 28
Egyre durvábbak a kibercsalások – Már minden hetedik magyar károsult

Egyre durvábbak a kibercsalások – Már minden hetedik magyar károsult

Drámaian nő a kibercsalások száma Magyarországon: már minden hetedik banki ügyfél károsultként tekint vissza egy csalási kísérletre, miközben a lakosság pénzügyi tudatossága érezhetően javult. A CIB Bank friss felmérése szerint a csalók egyre kifinomultabb eszközökkel próbálnak hozzáférni a lakosság pénzéhez. Leggyakrabban telefonon, e-mailben vagy hamis weboldalakon keresztül támadnak.

Megdöbbentő mennyire megnőtt a kibercsalások száma

A CIB Bank friss, reprezentatív felmérése szerint egy év alatt 56-ról 59 százalékra nőtt azok aránya, akik személyesen is találkoztak elektronikus pénzforgalomhoz kapcsolódó visszaélési kísérlettel. Még aggasztóbb, hogy az áldozatok aránya 10-ről 15 százalékra emelkedett – vagyis minden hetedik ember már károsult is. A kibercsalások száma egyre gyorsabb ütemben növekszik – derült ki a CIB Bank felméréséből.

Egyre jobban felismerjük a veszélyt

A lakosság viszont egyre éberebb. A személyes adatok megszerzésére irányuló próbálkozásokat a megkérdezettek 79 százaléka ismeri fel (egy éve ez még csak 67 százalék volt). A legismertebb jelek a sürgető hangnem például, amelyet már 59 százalék tart gyanúsnak. De a rossz magyarságú, helyesírási hibákat tartalmazó szövegeket pedig 69 százaléka tekinti gyanúsnak. A számok alapján érezhető javulás van a tavalyi adatokhoz képest.

A támadók módszerei egyre kifinomultabbak

A leggyakoribb elkövetési módok:

  • Telefonos megkeresések: 44 százalék

  • SMS és e-mailes csalások:  42–42 százalék

  • Online piacterek, hamis weboldalak: 21 százalék

  • Bankkártya digitalizálás a kártya tulajdonos nevében

A csalók célja többnyire az, hogy megszerezzék a felhasználók banki adatait, jelszavait vagy rávegyék őket téves átutalásokra.

Megnőtt a félelem, de a tájékozódás is

A már megkárosítottak 45 százaléka jobban fél a kibercsalásoktól, míg a sikertelen próbálkozást átélők 19 százaléka lett óvatosabb. Ugyanakkor 24–31 százalék próbál tudatosabban tájékozódni az online visszaélésekről.

Kihez fordulhatunk a kibercsalások ügyében  információért?

A válaszadók szerint a legmegbízhatóbb információforrás:

  • Hatóságok 63 százaléka tartja hitelesnek

  • Bankok 62 százalékos bizalmat jelent

  • Magyar Nemzeti Bank 33 százalék tartja megbízható forrásnak a jegybankot.

A CIB Bank hangsúlyozza. A visszaélés gyanúja esetén azonnal értesítsük a bankunkat, és tegyünk rendőrségi feljelentést, mert az azonnali lépés és a gyorsaság kulcsfontosságú lehet a kibercsalások ügyének kezelésében.

Címlapkép forrása: Pixabay

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója, ahol gazdasági témájú cikkeket ír, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Médiaworksnél dolgozott újságíróként, és megfordult a Világgazdaság, Magyar Nemzet, Bors, Ripost vagy Metropol oldalain. Tapasztalata kiterjed a gazdasági, kulturális, valamint közösségi hírek szerkesztésére, és szoros kapcsolatban áll a napi gazdasági eseményekkel.Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Rendszeresen vett részt sajtóeseményeken, ahol interjúkat, tudósításokat és beszámolókat készített, sőt videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Pályafutását művészeti menedzseri és újságírói diplomával kezdte, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Két évig műsorvezetőként dolgozott filmes témájú podcasteken. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, ahol sikeres reklámkampányokat szervezett és PR területen szerzett tapasztalatokat. Ezen kívül dizájnerként és kulturális menedzserként is több projektben vett rész sikeresen. Gyöngyvér fiatal korában táncművészként dolgozott nemzetközi filmekben szerepelt és modern darabokban működött közre.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.