Sötét mód ikon
2026 június 06
Újabb fordulat a kamatstop ügyében – A bankok az Alkotmánybírósághoz mentek

Újabb fordulat a kamatstop ügyében – A bankok az Alkotmánybírósághoz mentek

A Magyar Bankszövetség több tagja, köztük az OTP, az Erste, a K&H és a Raiffeisen az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük a lakossági kamatstop ismételt meghosszabbítása alaptörvény-ellenes, aránytalan és indokolatlan beavatkozás a szerződéses jogviszonyokba.

A Magyar Bankszövetség több tagja az Alkotmánybírósághoz fordult a kamatstop ügyében. Forás: Unsplah (illusztráció)

A Bankszövetség az Alkotmánybírósághoz fordult a kamatstop miatt

A Magyar Bankszövetség több tagja, köztük az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt., és a Raiffeisen Bank alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. A beadványban a lakossági kamatstop ismételt meghosszabbításának alaptörvény-ellenességét kérik megállapítani. A bankszövetség közleménye szerint a rendelet megalapozottság nélküli. Szükségtelenül és aránytalanul avatkozik be a magánjogi szerződésekbe, és hosszú távon torzítja a pénzügyi piac működését– jelent meg a Magyar Bankszövetség oldalán a hír.

A kamatstop háttere

A kormány 2021-ben, a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva vezette be a kamatstopot a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre.

A szabályozás értelmében a bankok legfeljebb a 2021. október 27-én érvényes 3 hónapos BUBOR (2,02 százalék) szintjének megfelelő kamatot számíthatták fel. A szerződésben rögzített magasabb kamatot később sem érvényesíthették. Később a kört kiterjesztették a lakáscélú lízingszerződésekre és az 5 évnél rövidebb kamatperiódusú, nem kamattámogatott jelzáloghitelekre.

A kamatstopot a járvány megszűnése után is sorozatosan meghosszabbították. Idén hetedszerre 2025. december 31-ig, annak ellenére, hogy az infláció mérséklődött, és az MNB irányadó kamata 18 százalékról 6,5 százalékra csökkent.

Mit kifogásolnak a bankok?

A bankszövetség szerint a kamatstop a gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos intézkedés. N Azért is mert a bankok, a szabályozó és felügyeleti szervek előírása alapján többször tájékoztatták ügyfeleiket írásban a változó kamatozású jelzáloghitel kamatkockázatáról. Továbbá  felajánlották a fixesítés lehetőségét, amellyel az ügyfelek egy része élt is.

A kamatstop rendelet, illetve annak meghosszabbítása alkotmányossági megalapozottság nélkül, utólag, szükségtelenül és aránytalanul avatkozik be a magánjogi jogviszonyokba.

A Magyar Bankszövetség több tagja, így az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt., a Raiffeisen Bank Zrt. azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a kamatstop rendelkezések, illetve azok meghosszabbításának Alaptörvénybe ütközését. A benyújtott alkotmányjogi panasz szorosan kapcsolódik a 2025. május 30-án, a kamatstop 2025. június 30-ig történő meghosszabbításával kapcsolatban benyújtott beadványhoz. Ezért a panasz benyújtói kérelmezték az eljárások egyesítését.

Jogi eljárás és várakozások

A mostani beadvány szorosan kapcsolódik a május 30-án benyújtott panaszhoz, amely a 2025. június 30-ig tartó hosszabbítást kifogásolta. A bankok ezért kérték az eljárások egyesítését.

Az Alkotmánybíróság döntése nemcsak a kamatstop jövőjét, hanem a magyar pénzügyi szektor szabályozhatóságát is alapvetően befolyásolhatja. A bankszövetség szerint a jelenlegi helyzetben, amikor a kamatkörnyezet érezhetően csökkent, a piaci működésbe való tartós beavatkozás indokolatlan. A bankok arra számítanak, hogy az Alkotmánybíróság kimondja, a kamatstop többszöri meghosszabbítása sérti az Alaptörvényt, és ezzel lezárhatja a 2021 óta fennálló gyakorlatot.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Unsplash (Illusztráció)

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója, ahol gazdasági témájú cikkeket ír, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Médiaworksnél dolgozott újságíróként, és megfordult a Világgazdaság, Magyar Nemzet, Bors, Ripost vagy Metropol oldalain. Tapasztalata kiterjed a gazdasági, kulturális, valamint közösségi hírek szerkesztésére, és szoros kapcsolatban áll a napi gazdasági eseményekkel.Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Rendszeresen vett részt sajtóeseményeken, ahol interjúkat, tudósításokat és beszámolókat készített, sőt videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Pályafutását művészeti menedzseri és újságírói diplomával kezdte, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Két évig műsorvezetőként dolgozott filmes témájú podcasteken. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, ahol sikeres reklámkampányokat szervezett és PR területen szerzett tapasztalatokat. Ezen kívül dizájnerként és kulturális menedzserként is több projektben vett rész sikeresen. Gyöngyvér fiatal korában táncművészként dolgozott nemzetközi filmekben szerepelt és modern darabokban működött közre.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.