A Dél-kínai-tenger fölött újra komollyá vált a feszültség. Kína szuperszonikus bombázót és hadihajókat küldött a vitatott Scarborough-zátonyhoz, hogy demonstrálja katonai erejét és érvényt szerezzen területi igényeinek. A lépés válaszul a Fülöp-szigetek növekvő jelenlétére új szintre emeli a térség geopolitikai kockázatait.

Kína kemény üzenete, szuperszonikus bombázók és fregattok jelentek meg a Dél-kínai-tengeren
A hét közepén egy H-6 típusú, szuperszonikus hajóelhárító rakétákkal felszerelt kínai bombázó repült át a Dél-kínai-tenger vitatott térsége felett, a Scarborough-zátonynál, azon a területen, amelyet Kína egyébként a sajátjának tekint, de a Fülöp-szigetek is igényt tart rá.
A látványos katonai demonstráció újabb lépés Peking részéről, amellyel a térség feletti ellenőrzését kívánja megszilárdítani, miközben Manila és Washington aggodalmát fejezte ki az erődemonstráció miatt – számolt be az állítólagos erődemonstráló hadgyakorlatról a Naval News.
Erőfitogtatás bombázókkal a Dél-kínai-tengeren
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) Déli Hadszíntér-parancsnoksága közleménye szerint a hadgyakorlat célja „az éberség megerősítése, a járőrözés fokozása és a jogellenes provokációk visszaszorítása” volt.
A műveletben egy H-6 bombázó vett részt, amelyet YJ-12 típusú szuperszonikus hajóelhárító rakétákkal szereltek fel. Ezek a rakéták 500 kilométeres hatótávolságukkal képesek tengeri célpontok megsemmisítésére. A bombázót legalább két J-16-os vadászgép kísérte, és három 054A típusú fregatt, a Chenzhou (552), Liuzhou (573) és Bayanner (551) is részt vett a hadműveletben.
A hadgyakorlat a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepén zajlott, ami szimbolikus üzenetként is értékelhető. A PLA közleménye szerint a cél Kína szuverenitásának és biztonságának védelme, „miközben fenntartják a békét és a stabilitást a Dél-kínai-tengeren”.
Egyre több az incidens a Scarborough-zátonynál
A Scarborough-zátony, kínai nevén Huangyan-sziget, vagy Bajo de Masinloc, a régió egyik legérzékenyebb területi vitáját generálja. Kína a zátonyt a „tízpontos vonal” alapján saját területének tekinti. A Fülöp-szigetek szerint az az ország nyugati kizárólagos gazdasági övezetébe tartozik, csak 120 tengeri mérföldre Luzontól.
Az elmúlt hónapokban több konfliktus is történt. Kínai hajók vízágyúkkal próbálták visszafordítani a Fülöp-szigeteki halászokat, míg augusztusban egy kínai romboló és egy parti őrségi hajó ütközött. A manilai kormány válaszul halászflottákat küldött a térségbe a „Kadiwa” program keretében, amely célja, hogy a helyi halászok megőrizhessék jogaikat a kínai nyomásgyakorlás ellen.
Ráadásul Peking bejelentette, hogy „természetvédelmi területet” hoz létre a vitatott Scarborough-zátony körül a Dél-kínai-tengeren. Romeo Brawner tábornok pénteken kijelentette, hogy Manila gondosan figyelemmel kíséri a fejleményeket – számolt be a helyzetről a Modern Diplomacy oldala.
A hadgyakorlat elrettentés vagy erőfitogtatás?
Szakértők szerint a mostani hadgyakorlat nem csupán elrettentés, hanem tudatos geopolitikai üzenet is a Fülöp-szigeteknek és az Egyesült Államoknak, amelyek közös tengeri járőrözést is terveznek a térségben. A PLA a Hainan-szigetről és mesterséges szigetbázisokról rendszeresen indít járőrözéseket, amelyek révén az egész Fülöp-szigetek kínai csapásmérő hatótávolságon belülre került.
A Kína és Manila közötti feszültség tehát tovább nő, és a szakértők attól tartanak, hogy a Dél-kínai-tenger, amelyen évente több mint 3 ezermilliárd dollár értékű kereskedelmi forgalom halad át újra a nagyhatalmi erőpróbák egyik központi helyszíne lehet.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)