Sötét mód ikon
2026 június 09
Lebuktak a milliárdos áfacsalók – Hét évig működött a titkos számlagyár Magyarországon

Lebuktak a milliárdos áfacsalók – Hét évig működött a titkos számlagyár Magyarországon

Másfél milliárdos áfacsalás ügyében emeltek vádat egy négytagú bűnszervezet ellen, amely hét éven át működtetett egy országos számlagyárat. A fiktív cégháló segítségével vállalkozások milliárdos adót kerülték el, a pénzeket pedig titkos üzenetváltásokon keresztül mozgatták.

Milliárdos számlagyárat üzemeltettek éveken át. Az ügyészség vádat emelt az ügyben Forrás: Unsplash (illusztráció)

Másfél milliárd forintos áfacsalási ügyben emelt vádat a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség: egy négytagú bűnszervezet éveken át működtetett egy fiktív számlákat gyártó láncolatot, amellyel 14 vállalkozásnak segített elkerülni az adófizetést. A bűnszervezet titkos üzenetváltásokkal és fantomcégekkel próbálta meg elkerülni a lebukást – jelent meg a bűnesetről szóló hír az ügyészség oldalán.

Hét éven át működött a számlagyár

A vádirat szerint a bűnszervezetet egy budapesti férfi irányította, aki 2013 és 2020 között működtette a fiktív számlákra szakosodott számlagyárat.
A rendszer célja az volt, hogy valós tevékenység nélküli cégek segítségével olyan hamis számlákat biztosítsanak vállalkozásoknak, amelyekkel csökkenteni tudták az áfafizetési kötelezettségüket.

A bűnszervezet négy tagja 22 „fantomcéget” működtetett, ezek nevében infrastrukturális, informatikai és építőipari szolgáltatásokról állítottak ki valótlan tartalmú számlákat.

22 fiktív cég működött papíron

A „számlagyár” 22 cégből álló láncolatot működtetett, amelyek valós gazdasági tevékenységet nem folytattak. A cégek által kibocsátott számlák mögött se munka, se teljesítés nem történt, a számlák pénzügyi rendezése pedig csak papíron zajlott le.

A folyamat során a bűnszervezet a bruttó számlaösszeg 6–8 százalékát tartotta meg jutalékként, a fennmaradó összeget pedig visszajuttatták a megrendelő vállalkozásokhoz,
így valós pénzmozgás alig történt, viszont adóelkerülés igen.

Titkos kommunikációval próbálták elkerülni a lebukást

A szervezet tagjai titkos üzenetváltást lehetővé tevő applikációkat használtak, hogy elkerüljék a lebukást és a hatósági megfigyelést.
A céghálózaton belül folyamatosan cserélték a strómanokat. A cégeket fantomizálták, és a láncolatot egyre bonyolultabbá tették, hogy ne legyen visszakövethető az adócsalás.

Másfél milliárd forintos kár a költségvetésnek

A nyomozás adatai szerint a 14 vállalkozás, amely a számlagyár szolgáltatásait igénybe vette,
összesen 1,5 milliárd forintnyi kárt okozott a magyar államnak.
Ebből 587 millió forint az eljárás során már megtérült, ám a teljes veszteség továbbra is jelentősnek számít.

Súlyos vádak, vagyonelkobzás jöhet

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a bűnszervezet tagjait különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással,
vesztegetéssel és hamis magánokirat felhasználásával vádolja.

A cégvezetők, akik a fiktív számlákat felhasználták, az okozott kár mértékétől függően felelnek majd. A főügyészség emellett vagyonelkobzást is indítványozott a bűnszervezet tagjaival és a haszonhúzó cégekkel szemben.

Az ügyben a Kecskeméti Törvényszék hoz majd ítéletet az eljárás során.

A fiktív számlázás súlyos probléma Magyarországon

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi jelentései szerint Magyarországon
az áfacsalás az egyik leggyakoribb költségvetési bűncselekmény, évente több tízmilliárd forintnyi kárt okozva az államnak.
A hatóságok az utóbbi években egyre több számlagyárat lepleznek le, részben a digitális számlakövetési rendszer és az online pénztárgépek révén.

A mostani ügy országos szinten is jelentősnek számít. Az elkövetési idő és a szervezettség mértéke alapján a hatóság az egyik legnagyobb feltárt számlázási láncolatként tartja számon.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója, ahol gazdasági témájú cikkeket ír, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Médiaworksnél dolgozott újságíróként, és megfordult a Világgazdaság, Magyar Nemzet, Bors, Ripost vagy Metropol oldalain. Tapasztalata kiterjed a gazdasági, kulturális, valamint közösségi hírek szerkesztésére, és szoros kapcsolatban áll a napi gazdasági eseményekkel.Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Rendszeresen vett részt sajtóeseményeken, ahol interjúkat, tudósításokat és beszámolókat készített, sőt videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Pályafutását művészeti menedzseri és újságírói diplomával kezdte, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Két évig műsorvezetőként dolgozott filmes témájú podcasteken. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, ahol sikeres reklámkampányokat szervezett és PR területen szerzett tapasztalatokat. Ezen kívül dizájnerként és kulturális menedzserként is több projektben vett rész sikeresen. Gyöngyvér fiatal korában táncművészként dolgozott nemzetközi filmekben szerepelt és modern darabokban működött közre.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.