Új fejezet nyílik a magyar közlekedésben. A kormány elfogadta a repülőtéri gyorsvasút megépítésének koncepcióját. A egymilliárd eurós beruházás 27 kilométernyi vasútvonalat hoz létre Kőbányától Monorig, így 20 perc alatt elérhető lesz a Liszt Ferenc Repülőtér a Nyugati pályaudvarról. A fejlesztés a repülőtér kapacitását is megduplázhatja a következő évtizedben.
A kormány elfogadta a repülőtéri gyorsvasút megépítésének koncepcióját. Forrás: Facebook
Gyorsvasút kötheti össze a repülőteret a fővárossal és egymilliárd eurós beruházás indul Kőbányától Monorig
A kormány elfogadta a budapesti gyorsvasút megépítésének koncepcióját: a tervek szerint egymilliárd euróból, 27 kilométernyi új vasútvonal épülhet meg Kőbányától Monorig, közvetlen csatlakozással a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret az országos vasúthálózatba. A beruházás koncesszióban, nemzetközi tender keretében valósulhat meg – számolt be Lázár János a gyorsvasút megépítéséről a közösségi oldalán.
20 perc alatt a Nyugatiból a repülőtérre
A gyorsvasút a Nyugati pályaudvart kötné össze a repülőtérrel, a menetidő várhatóan mindössze 20 perc lesz.
A tervek szerint a jegyár 3–4 ezer forint között alakulhat, ami a taxival szemben versenyképes alternatíva lehet.
A beruházás a Liszt Ferenc Repülőtér közvetlen integrációját valósítja meg a hazai és nemzetközi vasúti hálózatba, lehetővé téve, hogy akár Debrecenből vagy Győrből is közvetlenül elérhető legyen a légikikötő.
Stratégiai fejlesztések a Liszt Ferenc Repülőtéren
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kiemelte, a repülőtér stratégiai eszköz és nemzeti vagyon, amely az elmúlt években kiemelkedően teljesít.
A forgalom tavaly 17,6 millió utas volt, az idén ez a szám megközelíti a 20 milliót.
A cargo (légi áruszállítás) területén a növekedés még látványosabb: 50 százalékos bővüléssel a budapesti repülőtér megelőzte Münchent, és Bécs mögött a második helyre került a térségben.
Új 3-as terminál és repülőtéri holding is jön
A fejlesztések nem állnak meg a gyorsvasútnál. A tervek szerint 2026 márciusában lerakják a 3-as terminál alapkövét. A beruházás értéke 1 milliárd euró. A cél, hogy a repülőtér 2035-re 40 millió utas kiszolgálására legyen képes.
Emellett új repülőtéri holding jön létre, amely magában foglalja a HungaroControlt, a BUD-ot, valamint a debreceni és sármelléki repülőtereket.
A cél az, hogy a magyar légiközlekedés egységes irányítási és fejlesztési struktúrát kapjon, és vidéken is új cargo repterek jöhessenek létre.
Az orosz energia is megmarad
A sajtótájékoztatón újságírói kérdésre reagálva Nagy Márton elmondta, Magyarország nem tervezi, hogy leválik az orosz energiahordozókról.
„Mi főként csővezetéken kapjuk a földgázt és kőolajat, így a helyzetünk eltér más országokétól. Ez a függés racionális, mert olcsó és a rezsicsökkentést szolgálja” – hangsúlyozta a miniszter.
Szerinte az idő előtti leválás a rezsicsökkentést veszélyeztetné, ezért Magyarország ellenáll a külföldi nyomásnak ebben a kérdésben.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
