A csernobili atomerőmű körüli tiltott zónában egy különleges gomba, a Cladosporium sphaerospermum, képes nemcsak túlélni a halálos sugárzást, hanem profitálni is belőle. Csodálatos képességei miatt felkeltette a tudósokat, és a gomba gyorsabb növekedése a sugárzás hatására új kérdéseket vet fel az élet alkalmazkodásáról a szélsőséges körülmények között. A felfedezés az űrkutatás során is ígéretes eredményeket mutatott.
Csernobil falai között, egy gomba él, amely a sugárzásból táplálkozik
A csernobili atomerőmű körüli tiltott zóna, ahol az emberi élet még mindig kockázatos, nemcsak a múlt szomorú emlékeit hordozza, hanem különleges életformák otthonaként is szolgál. Ez a hely az egyik legerősebben szennyezettebb hely a Földön. Vastag, fekete gombaréteg borít az épületen belül mindent. A tudósok felfedezték, hogy a hírhedt csernobili gomba, a Cladosporium sphaerospermum, nemcsak elviseli a halálos sugárzást, hanem képes profitálni belőle – olvasható az új felfedezés a félelmetes gombáról a Science Alert oldalán.
A csernobili gombáknak kell az extrém környezet
A csernobili gombák közül a Cladosporium sphaerospermum a leggyakoribbak és furcsa fekete színükkel tűnnek ki. A felrobbant 4-es reaktor körüli romok között nőnek. Tudósok által azonosított 37 különböző gombafaj közül a fekete színük a melanin nevű pigmentnek köszönhető, amely nemcsak a napfény ellen nyújt védelmet, hanem a radioaktív sugárzásra is reagál.
A sugárzás hasznosítása a gomba titka
Bár az ionizáló sugárzás halálos az élő szervezetek számára, a csernobili gomba esetében a sugárzás paradoxon módon növekedést váltott ki. ennél a fajtánál. Kísérletek mutatták ki, hogy a sugárzás hatására a gomba nemcsak hogy nem pusztul el, hanem gyorsabban nő. A kutatók azt feltételezik, hogy a melanin a gomba számára hasonló szerepet tölthet be, mint a klorofill a növényeknél. Lehetővé teszi a gomba számára a sugárzás energiájának hasznosítását. Ezt a folyamatot „radioszintézisnek” nevezték.
Az űrben is sikeresen tesztelték a sugárzó gombát
A különleges csernobili gomba annyira felkeltette a tudósok érdeklődését, hogy az ISS-re (Nemzetközi Űrállomás) is eljuttatták, hogy teszteljék viselkedését extrém kozmikus sugárzás alatt. A kísérlet során petri-csészékben helyezték el a gombát. Ezt követően az űrállomás külső felületére helyezték. A csésze alján pedig a külső érzékelők eredményében látható volt, hogy a gomba alatti mintán kevesebb sugárzás jutott át, mint azon, amely nem tartalmazott gombát. Ez a felfedezés új lehetőségeket nyithat meg a sugárvédelmi technológiák fejlesztésében. Különösen a hosszú távú űrutazásokhoz lehet ez hasznos.
Az alkalmazkodási képességével mindent túlél
Fontos megjegyezni, hogy a csernobili gomba viselkedése nem minden melanint tartalmazó gombafajra jellemző. Másák, mint például a Wangiella dermatitidis gomba gyorsabban nőnek sugárzás hatására. Más fajok, mint a Cladosporium cladosporioides, inkább a melanin termelésével reagálnak, de nem mutatnak hasonló növekedési mintát.
A csernobili gomba titkai még mindig feltárásra várnak. A tudósok jelenlegi ismeretei szerint nem biztos, hogy a gomba valóban táplálékként hasznosítja-e a sugárzást, vagy alkalmazkodási stratégiákat használ a szélsőséges környezetben való túléléshez. A jövő kutatásai remélhetőleg választ adnak arra a kérdésre, hogy ezek a rendkívüli organizmusok milyen szerepet játszanak az ökoszisztémákban és a sugárzással szembeni védekezésben.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: YouTube
