Magyar Péter első élő interjúiban több, gazdasági szempontból is fontos vállalásról beszélt. A Tisza megtartaná a rezsicsökkentést és a családtámogatásokat, az uniós forrásokat pedig energiahatékonysági fejlesztésekre, kkv-támogatásra és egészségügyi beruházásokra fordítaná. A hangsúly a háztartások terheinek mérséklésén, a vállalkozások versenyképességének javításán és a növekedést támogató beruházásokon van. Az M1 interjúja a cikk végén látható.
Magyar Péter a rezsicsökkentés megtartását és kiterjesztését ígérte
A parlamenti választáson győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter szerda reggel élő interjút adott a Kossuth Rádióban, majd az M1-en is. A megszólalásaiban hangsúlyozta, hogy a leendő Tisza-kormány megtartaná a jelenlegi családtámogatási rendszert és a rezsicsökkentést, utóbbit pedig kiterjesztené a tűzifára is.
„Minden, ami jó intézkedés, azt meg fogjuk tartani ” – fogalmazta Magyar Péter.
A Tisza fő üzenete szerint maradnak a népszerű támogatások
Az interjúk egyik legfontosabb politikai üzenete az volt, hogy a Tisza nem teljes rendszerbontásban gondolkodik, hanem a működő elemek megtartását ígéri. Magyar Péter szerint a családtámogatási rendszert változatlanul fenntartanák, és a kabinet minden olyan korábbi intézkedést megőrizne, amely a gyakorlatban bevált. Ezzel a párt egyszerre próbálhat stabilitást sugallni a választóknak és megnyugtatni azokat, akik tartanak a hirtelen irányváltástól.
A rezsicsökkentést kibővítenék és a tűzifa is bekerülhet a támogatási körbe
Magyar Péter arról beszélt, hogy a rezsicsökkentést nem megszüntetnék, hanem kibővítenék. A terv szerint a támogatási logika a tűzifára is kiterjedne, emellett felülvizsgálnák a négyszeresére emelt rendszerhasználati díjat is. A politikus szerint az a cél, hogy a magyar háztartások és vállalkozások a lehető legolcsóbban jussanak energiához, miközben a rendszer hosszabb távon is fenntartható marad. A magas energiaárakat a cégek versenyképességét rontó tényezőként említette, és ezt összekapcsolta a később bejelentett energiahatékonysági tervekkel is.
Az uniós pénzek hazahozatala lehet az egyik első nagy cél
A Tisza elnöke az interjúkban többször is az uniós források felszabadítását nevezte a következő időszak egyik kulcskérdésének. Azt mondta, augusztus végéig eldőlhet, sikerül-e mintegy 4 ezer milliárd forintot „hazahozni”, és azt is hangsúlyozta, hogy a pénzeket szerinte nem presztízs- vagy vitatott projektekre, hanem munkahelyteremtő beruházásokra fordítanák. Példaként a kkv-k, a helyi családi vállalkozások, a gazdák és a kisebb szolgáltatók támogatását említette.
Az uniós pénzek ügyében Magyar Péter már kedden egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A nyilvánosságra került beszámolók szerint a központi téma a befagyasztott források mielőbbi felszabadítása volt, és mindkét fél a gyors eredményeket hangsúlyozta.
Négy vállalással nyitnák meg az utat Brüsszel felé
Magyar az interjúkban arról is beszélt, hogy az EU-s pénzek feloldása érdekében négy fő vállalást tennének. Ezek között korrupcióellenes intézkedések, a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése, a sajtószabadság helyreállítása, valamint az akadémiai és kutatói autonómia visszaadása szerepel. Ezek a pontok illeszkednek azokhoz a vitákhoz, amelyek miatt Magyarország uniós forrásainak egy része korábban befagyott.
Energiahatékonyságra és kkv-támogatásra menne a pénz
A Tisza tervei szerint az uniós forrásokból jelentős összeget fordítanának energiahatékonysági beruházásokra. Magyar Péter ezermilliárd forintos programról beszélt, amely lakossági szigeteléseket, vállalati fejlesztéseket és általában az energiafelhasználás csökkentését szolgáló beruházásokat támogatna. Ez a megközelítés egyszerre szólna a rezsiterhek enyhítéséről, a versenyképesség javításáról és az importenergia-függőség mérsékléséről. A politikus emellett a vidéki kiskórházak fejlesztését és régiós csúcskórházak létrehozását is megemlítette.
Külpolitikai és biztonságpolitikai üzenetek is elhangzottak
A reggeli interjúkban nemcsak gazdasági témák kerültek elő. Magyar Péter azt mondta, hogy a Tisza-kormány megtartaná a déli határkerítést, ugyanakkor nem küldene magyar katonákat Csádba. Emellett arról is beszélt, hogy első útja Varsóba vezetne, és hosszabb távon Budapest és Varsó között gyorsvasúti összeköttetést is elképzelhetőnek tart. Ezek az üzenetek azt jelzik, hogy a Tisza egyszerre akar biztonságpolitikai folytonosságot és új külpolitikai hangsúlyokat mutatni.
A piacok is figyelik, mennyire lesz gyors a fordulat
A választási eredmény után a nemzetközi hitelminősítők is reagáltak. Az S&P Global Ratings szerint az új magyar kormány előtt megnyílhat az út az eddig befagyasztott uniós források egy részének felszabadítása felé, ugyanakkor komoly gazdasági kihívások maradnak. Ez azért fontos, mert a Tisza mostani ígéreteinek egy része, a rezsipolitikától az energiahatékonysági programokig, csak akkor valósítható meg könnyebben, ha a következő hónapokban valóban sikerül megállapodást elérni Brüsszellel.
Magyar Péter reggeli interjúi alapján a Tisza első időszakának három kulcsszava a folytonosság, az uniós források felszabadítása és az energiaárak kezelése lehet. A választóknak tett fő ígéretek szerint megmaradnának a népszerű támogatási elemek, miközben az új kormány a gazdaság élénkítését főként EU-s pénzekből, kkv-fejlesztésekből és energiahatékonysági beruházásokból próbálná elérni. A következő hetek legfontosabb kérdése az lesz, hogy ezekből a vállalásokból mennyi válik gyorsan konkrét kormányzati lépéssé.
Az interjú itt tekinthető meg:
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: YouTube
