Noha a fenti megállapodás csak az EU-n belüli bankszámlákra érvényes, amely Svájcra nem vonatkozik, mégis lefagyhat a mosoly a svájci bankszámlák magyar tulajdonosainak arcáról is. Idén januártól ugyanis a külföldön tartott eltitkolt pénzek megismeréséért évek óta keményen küzdő magyar kormány kezdeményezésére a 2013-ban megkötött magyar-svájci adóegyezménnyel lehetővé vált, hogy a hazai adóvizsgálatok során a magyar hatóságok hozzájussanak az adóalany svájci jövedelmeivel kapcsolatos információkhoz is.
35 százalékos forrásadó
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár 2013 eleji bejelentése szerint a kormán visszamenőlegesen 35 százalékos forrásadót vet ki az adóelkerülési céllal külföldre kivitt pénzekre.
Persze maradt még néhány ország az unión kívül Európában, amelyekre a 2017-től élő uniós egyezmény nem érvényes. Köztük van a hozzánk legközelebbi Szerbia, ám Norvégián és az egyezménnyel már lefedett Svájcon kívül minden más európai ország is EU tagjelölt, vagy az szándékozik lenni, így várható, hogy egyikük sem fog akadályt gördíteni az esetleges svájciéhoz hasonló kétoldalú adóelkerülési megállapodások elé, uniós belépésükkel pedig a luxembourgi megállapodás valószínűleg automatikusan rájuk is vonatkozni fog.
Ez tehát az egyik indok, hogy miért ne külföldön bankoljunk. Az alábbiakban azonban összeszedtünk további nyolc ellenérvet mindazoknak, akik magyar állampolgárként életvitelszerűen Magyarországon élnek. Lássuk, melyek ezek!
1) Külföldön nincs pénzügyi tranzakciós illeték, ami első olvasatra csábító lehet. A többi érvvel együtt azonban majd látni fogjuk, hogy a járulékos költségekkel sokkal több pénzt veszíthetünk, mint az illeték mértéke a hazai forgalomban.
2) Nézzük meg, hogy mennyit fizetünk, ha hozzá akarunk férni a külföldön lévő pénzünkhöz! Magyarországon minden bankjegy-automatából a kinti bank külföldi díjszabásával vehetünk fel forintot, hiszen az ő szempontjából külföldön tartózkodunk. A hazai bankok külföldi készpénzfelvételi díjai jóval drágábbak, mint a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke, így valószínűleg külföldön sem adják ingyen a drága külföldi készpénzfelvételt. Ezzel szemben a magyar bankszámlákról Magyarországon történt készpénzfelvétel olcsó és még havi két ingyenes ATM készpénzfelvételünk is van, összesen legfeljebb 150 ezer forint mértékéig (legalábbis, ha kérjük a törvény által ingyen biztosított készpénzfelvételt).
3) Akár készpénzt veszünk fel, akár vásárolunk, szükségszerűen konverziót szenved el a pénzünk (vagyis átváltási költséget kell fizetnünk), még abban az esetben is, ha netán a külföldi számlánkat is magyar forintban vezeti a bank! Az átváltási költség akár a tranzakció 1-3 százaléka közötti értékében viheti el a pénzünket. (A konverzió a magyarországi forint bankszámlák esetében magyarországi használat során természetesen nem létezik.)
4) A külföldi bankszámlára Magyarországon nem lehet befizetni, mert a külföldi banknak Magyarországon nincs bankfiókja. Ez még akkor is igaz, ha a kinti bankunknak egy magyar bankkal közös az anyabankja, vagy a magyarországi bank anyabankjánál vezetjük a számlát külföldön! Tehát a befizetendő pénzt mindenképpen ki kell vinni az országból, majd vissza kell jönnünk, aminek komoly költsége van és persze rengeteg az időveszteség is. Ezzel szemben a Magyarországon vezetett számlára az otthonunkhoz, munkahelyünkhöz közel be tudunk fizetni.
5) Drága a pénz eljuttatása a külföldi bankszámlára átutalással is. Ehhez először is rendelkezni kell egy magyar bankszámlával (akkor meg már minek a külföldi), ha pedig más utal a számlánkra, az csak drága nemzetközi átutalással teheti meg. Ennek a díja még a legolcsóbb, ún. SEPA átutalás esetén is ezrekre rúghat átutalásonként, forintban. Ugyanezért a munkáltató, vagy a magyar állami szervek sem fognak külföldi bankszámlára utalni nekünk, a barátainkról, rokonainkról meg már nem is szólva. Ingyenes (vagy nagyon olcsó) SEPA utalási lehetőség majd akkor lesz Magyarországon, ha eurónk lesz, ezt azonban a kormány akár még 2030-ig is elhúzhatja, amire egy Európai Központi Bank által készített tanulmány is ráerősített. Addig Ausztriából, Szlovéniából vagy Szlovákiából érhető csak el ingyenes SEPA átutalás a közelünkben.
6) Az sem lehet érv, hogy külföldön magasabb lehet a betétbiztosítás összege, amekkora összeget a biztosító vagy az állam kifizet a befagyott bankbetétek (vagyis a bankcsőd) esetén. Idén áprilisban fogadták el ugyanis Brüsszelben a betétbiztosítási rendszerekről szóló új uniós irányelvet, amelynek célja, hogy a betétesek az egész Európai Unióban egységes védelmet kapjanak. A tagállamoknak a rendelkezések többségét 2015. július 3-ig át kell ültetniük a saját jogrendjükbe.
7) Visszatartó erő lehet az is, hogy – a határ közeli külföldi bankfiókok kivételével – bankügyeinket nem tudjuk anyanyelvünkön intézni a külföldi bankfiókban és nehezebben értjük a külföldi bankszolgáltatások díjjegyzékeit, feltételeit is.
8) Az anyanyelvi ügyintézés hiánya mellé a kinti bank ügyfélszolgálatát csak drága nemzetközi hívással tudjuk felhívni, miközben a magyar bankokat többnyire olcsón, vagy helyi díjas kék számokon hívhatjuk.
Mint látható tehát, ellenérvek sokasága mutatja, hogy miért nem éri meg külföldön bankolni. Csak azok lehetnek kivételek, akik külföldön vagy külföldnek (is) dolgoznak, így jövedelmüket onnan kapják. Illetve bizonyos esetekben megérheti ez még a magyar-osztrák, magyar-szlovák vagy magyar-szlovén határ mentén élő honfitársainknak.
