Nem mindehol fog menni az emelés
Sáling József a lap keddi számában kifejtette: a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelésének eredményeként a felsőbb bérkategóriás munkavállalók fizetését is emelniük kellett a cégeknek a munkaerő megtartása érdekében, a legtöbb helyen 10-15 százalékkal növekedtek a bérek, mindazonáltal egyes vállalkozásoknál ez elmaradt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A szakszervezeti vezető elmondása szerint a Tesco például arra hivatkozott, hogy februárban zárja pénzügyi évét, így legkorábban áprilisban várható változás, a Metrónál pedig nem bíznak abban, hogy be tudják hozni a többletköltséget.
Utóbbinak előnye volt korábban versenytársaihoz képest, hogy minden évben két havi pluszbért adott dolgozóinak, azonban ez a többlet most eltűnt, emiatt elég nagy az elégedetlenség és akár egy későbbi sztrájk is elképzelhető – hangsúlyozta Sáling József.
A Metro ugyanakkor a lap megkeresésére úgy reagált: minden munkatárs megkapja a kötelező garantált bérminimumot, a szakszervezet tavaly elfogadta az új bérstruktúrát, a legutolsó, idei év eleji találkozón pedig nem jelezte, hogy nem ért egyet a stratégiával.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A versenyszférában is meglódulhatnak a bérek
A tavaly létrejött bérmegállapodástól azt is várja a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy húzóhatással lesz a magasabb bérkategóriákra is.
A kormány „foggal-körömmel” ragaszkodik az adócsökkentésekhez – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Budapesten. A közszféra béremelései után az adócsökkentések megteremtik a magasabb fizetések feltételeit a versenyszférában is; a nagy bérmegállapodás már érezteti hatását – mondta Dömötör Csaba.
Stabilan növekszik a magyar GDP, a munkanélküliség a 2010. évi mintegy 12 százalékról 4,5 százalékra csökkent, ezen időszak alatt több mint 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és az új munkahelyek többsége a piaci szférában jött létre – fejtette ki.
