A közlemény szerint a vállalat ezen a frekvenciaárverési eljáráson a magyar piacon elindított mobil kommunikációs szolgáltatásainak fejlesztése érdekében vett részt. A társaság szerint az NMHH döntése „nem egyezik meg a pályázati kiírás feltételeivel, nem konkrét tényekre és alapos elemzésekre támaszkodik, feltételezéseken és olyan történéseken alapul, melyek csak hipotézis tárgyát képezik”. Ez a határozat bővíti a cégcsoportot hátrányosan érintő, vitatható döntések sorát, amelyeket az NMHH az elmúlt időszakban hozott a korábbi frekvenciaárverésekkel kapcsolatban a cégcsoport tagjaival szemben – tették hozzá. A cég az NMHH döntése ellen minden elérhető – a magyar és európai jogszabályoknak megfelelő – eszközzel fellebbez.
A cégcsoport szilárd elhatározása, hogy ügyfelei érdekében folytatja a magyar piacra vonatkozó terveinek megvalósítását – áll a közleményben. Az NMHH korábban azt közölte: a 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávok árverésére augusztus 8-án négy mobilszolgáltató jelentkezett, az alaki vizsgálat eredményeként pedig – a hiánypótlások után – a hírközlési hatóság a Magyar Telekom Nyrt.-t, a Telenor Magyarország Zrt.-t és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t vette árverési nyilvántartásba. Egy jelentkező nem felelt meg a részvételi feltételeknek. A négy frekvenciasávot az NMHH 15 évre értékesíti, ez az időtartam egy alkalommal, 5 évvel meghosszabbítható. Az 5G-s frekvenciák értékesítésével az NMHH célja, hogy a hazai mobilhálózatok és különösen azok használói kiaknázhassák a technológiai fejlődés kínálta lehetőségeket, és ezzel hozzájáruljon a magyar gazdasági potenciál növeléséhez. Az 5G, vagyis az ötödik generációs technológia új alkalmazások elterjedését teszi lehetővé, amelyek a hálózatoktól olyan – a jelenlegi technológiákkal együttesen nem teljesíthető – képességeket várnak el, mint a nagyságrendekkel több eszköz kiszolgálása nagyon alacsony késleltetéssel és akár sokkal magasabb adatátviteli sebességgel, mindezt az eddigieknél megbízhatóbb és biztonságosabb környezetben. Ezek teszik lehetővé a jövőben például az önvezető autók, a távműtétek vagy a szenzorok tömeges használatát is.
