Még nincs kitűzve időpont
David Lidington, aki Londonban dolgozó közép- és kelet-európai tudósítóknak tartott tájékoztatást, hangsúlyozta, hogy nincs kitűzve a népszavazás időpontja.
„A tartalmas megállapodás elérése határozza meg az időpontot, és nem fordítva”, David Cameron miniszterelnök nem jelölt ki olyan határidőt, amelynek elérése után „bármibe belemegy, amit addig sikerül elérni” – tette hozzá.
Lidington szerint azonban ha decemberre vagy januárra megszületik a megállapodás, akkor júniusra vagy júliusra kiírható lenne a népszavazás. Késő tavaszi megállapodás esetén jövő ősz jöhet szóba, „ha azonban még jövő ilyenkor is tárgyalunk, akkor 2017-ben (lesz a referendum)” – mondta a brit külügyi államtitkár.
Először tárgyalni akar Cameron
Cameron csaknem három éve jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt az idei választások után kormányon marad, 2017 végéig népszavazást tartanak Nagy-Britannia EU-tagságáról.
A Konzervatív Párt váratlan fölénnyel megnyerte a május 7-ei parlamenti választásokat, és a brit EU-tagságról szóló népszavazás törvénytervezete be is került az új kormány törvényalkotási programjába.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
London azonban a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének a tervezett referendumon arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
10 hetes kampányidő lesz
David Lidington külügyi államtitkár csütörtöki tájékoztatóján elmondta: a népszavazás időpontja a tárgyalássorozat időpontja mellett függ attól is, hogy a referendumról szóló törvénytervezetből mikor lesz törvény. Kijelentette: jelenlegi várakozása az, hogy a népszavazási törvényjavaslat az év vége felé emelkedik törvényerőre; lehet, hogy karácsony előtt, de lehet, hogy januárban. „Ezt nem tudom garantálni, de most erre számítok” – fogalmazott.
Utána további törvényalkotási folyamat kezdődik az időpont kijelölésére, és amikor ez megvan, akkor kezdődhet a hivatalos kampány, amelyre a népszavazásokról szóló brit törvény legalább tíz hetet biztosít – mondta Lidington.
A vonzerő csökkentése a cél
A brit EU-reformjavaslatok legvitatottabb eleméről, az EU-társállamokból érkező bevándorlók szociális juttatásainak London által tervezett korlátozásáról a külügyi államtitkár elmondta: a brit kormány elsődleges szándéka a brit jóléti rendszer „vonzóerejének” csökkentése, mivel részben ez a tényező volt az oka annak, hogy az elmúlt tíz évben – vagyis a keleti EU-tagok csatlakozása óta – rendkívül nagy számban érkeztek uniós bevándorlók Nagy-Britanniába.
Lidington elmondta: a brit népesség egy évtized alatt 2,3 millió fővel nőtt, és az előrejelzések szerint a következő tíz évben további 3 millióval növekszik, 2050-re pedig a mostani 66 millióról 76 millióra bővül.
A britek is hasznot húznak a vándorlásból
Ha nagyon nagy számú bevándorlót kell nagyon gyorsan integrálni, ahogy a menekültválsággal összefüggésben ezt most más EU-országok is tapasztalhatják, az „feszültségeket okoz” – mondta a brit külügyminisztérium államtitkára.
„Elfogadjuk a munkaerő szabad áramlásának alapelvét, mivel ebből sok brit állampolgár is hasznot húz, és nem akarunk felső számszerű határokat vagy kvótákat meghatározni, de a saját jóléti ellátórendszerünk megszervezésének szabadságjogát is igényeljük, annak érdekében, hogy csökkenjen a rendszer vonzóereje”‘ – fogalmazott Lidington.
Hozzátette: ez elsősorban a munkaviszonyhoz kötődő szociális juttatásokat érinti, amelyeket a jelenlegi szabályok alapján olyan külföldi EU-munkavállalók is igénybe vehetnek „az első naptól”, akik soha nem fizettek be semmit az ellátórendszer kasszájába.
Cameron is szigorítana
David Cameron a múlt héten ismertette hivatalosan a brit kormány EU-reformigényeit. A Brüsszelnek és a társállamoknak megküldött javaslatcsomagban kiemelt helyen szerepel az a szigorítási terv, amelynek alapján a más EU-társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók négyévi folyamatos, bejelentett, legális munkaviszony után férhetnének csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.
Cameron a szigorítások indokai között említette, hogy a brit kormány adatai szerint az utóbbi négy évben Nagy-Britanniába érkezett külföldi EU-bevándorlók 40 százaléka vesz igénybe valamilyen brit szociális támogatást; ez több mint 220 ezer segélyezett külföldit jelent.
