Három feltétel
A karlsruhei bíróság szerint súlyos és helyrehozhatatlan károkat okozott volna Németországnak és az EU-nak, ha az indítványokat elfogadva megtiltották volna a kormánynak, hogy az október 27-re tervezett EU-Kanada csúcstalálkozón aláírja a megállapodást.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A bíróság szerint azonban Németország csak három feltétellel csatlakozhat a megállapodáshoz. Először a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy egyelőre kizárólag az uniós hatáskörbe tartozó részek lépjenek érvénybe a CETA-ból. Ez a megkötés mindenekelőtt azt jelenti, hogy az EU és Kanada közötti kereskedelmet korlátozó vámokat el lehet törölni, de a beruházások körüli viták rendezésére szolgáló, széles körben kritizált választottbírósági rendszert csak azután lehet felépíteni, hogy a CETA-t valamennyi tagállamban ratifikálják, beemelik a nemzeti jogrendbe.
Másodszor a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy Németország bármikor egyoldalúan felmondhassa a megállapodást. Ezt a feltételt azért szabta az alkotmánybíróság, mert a sürgősségi indítványok mellett alkotmányossági panaszokat is vizsgál, ami hosszabb időt – várhatóan nagyjából egy évet – vesz igénybe, és meglehet, hogy arra a megállapításra jut majd, hogy a CETA, vagy bizonyos részei, ellentétesek az alaptörvénnyel.
Harmadszor gondoskodni kell a megállapodás végrehajtását és hatását felügyelő, illetve vizsgáló úgynevezett vegyes – az EU és Kanada képviselőiből álló – bizottság döntéseinek demokratikus legitimációjáról.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nem csak a levegőbe beszél
Az alkotmánybíróság megoldási javaslatot is tett, elképzelése szerint a kormánynak fel kellene lépnie azért, hogy az EU-s delegáltak kizárólag az adott ügyben illetékes tagállami miniszteri tanács egyhangú döntésével rögzített álláspontot képviselhessék a CETA vegyesbizottságban.
A kormány szerint teljesíthetők az alkotmánybíróság feltételei, így Németország a jövő héten kedden az uniós külügyminiszterek tanácsának ülésén hozzájárulhat a megállapodás megkötéséről, aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló határozat elfogadásához.
Az alkotmánybíróságtól több civil szervezet és egy több mint 190 ezer állampolgárt összefogó kezdeményezés, valamint a szövetségi parlament (Bundestag) nagyobbik ellenzéki pártja, a Baloldal több képviselője kérte a CETA aláírásának megtiltását. A bíróság határozatával ők is elégedettek.
A CETA a támogatók várakozásai szerint a vámok, és a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató nem vámjellegű akadályok lebontása révén hozzájárul a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez az EU-ban és Kanadában is. Az ellenzők szerint a megállapodás kiüresít demokratikus jogokat, környezet- és fogyasztóvédelmi előírásokat, és erősíti multinacionális óriásvállalatok befolyását.
