Ha a britek igennel szavaznak
Steffen Seibert tájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta, hogy sikerült „méltányos” megállapodást kötni a családi pótlékról, amelyről azonban az Európai Bizottságnak még el kell készítenie jogszabály-javaslatát, és meg kell tartani az uniós tagságról szóló brit népszavazást. Amennyiben a brit választók hazájuk uniós tagsága mellett döntenek, a német kormányban megbeszélések kezdődhetnek a családi pótlék szabályainak változtatásáról – mondta.
Az uniós csúcson hozott döntés alapján Németországban is lehetséges az uniós társállamokból érkezett bevándorlók nem Németországban tartózkodó gyermekei után fizetett családi pótlék indexálása, azaz hozzáigazítása annak az országnak a létfenntartási költségeihez, amelyben a gyermek tartózkodik, amennyiben a júniusi brit népszavazáson az EU-ban maradni akaró választók lesznek többségben.
Nem jelentősek a számok
A pénzügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy nincsenek friss, átfogó adatok arról, hogy mennyi gyermeket érintene egy ilyen változtatás Németországban. A legutóbbi kimutatások 2014-ből származnak, tagországi bontásúak és azt jelzik, hogy nem lehet nagyon jelentős ez a szám.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Így például mintegy 36 ezer bolgár állampolgárságú gyermek után fizetett családi pótlékot a német állam 2014-ben, és közülük csupán 2120-nak volt nem Németországban, hanem valamely más uniós tagállamban a bejelentett lakhelye. A románok esetében ez az arány 58 000:8400 – mondta Friederike von Tiesenhausen.
Sokat nem tudnak a németek alkalmazni
A szombaton véget ért uniós csúcson a szociális ellátás számos egyéb formájával kapcsolatban is kötöttek megállapodást a brit uniós tagság ügyével összefüggésben. Ezek a megállapodások azonban Németországra nem alkalmazhatóak – mondta Steffen Seibert.
Németország kihasználta a 2004 óta csatlakozott uniós tagországok állampolgárai munkavállalása korlátozásának lehetőségét – hét évig korlátozta a munkavállalást -, az uniós csúcson elfogadott úgynevezett vészfék-mechanizmust viszont csak olyan tagállamok vezethetik be, amelyek nem éltek a munkavállalási korlátozás lehetőségével – fejtette ki a német kormányszóvivő.
Közölték a számokat
A kormányszóvivői tájékoztató után a szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) a pénzügyminisztérium adatait pontosítva részletes statisztikát közölt a családi pótlék szabályozásának lehetséges változásával összefüggésben. Adatai szerint a német állam 2015 végén mintegy 120 ezer olyan nem német állampolgárságú gyerek után fizetett családi pótlékot, aki nem Németországban lakott.
A legnagyobb csoportot a lengyel állampolgárságú gyerekek alkotják 55 ezer fővel. A második a francia gyerekek csoportja 16 900 fővel. A harmadik helyen a romániai állampolgárságú gyerekek állnak 9000 fővel. A negyedik a cseh gyerekek csoportja 7700 fővel. Az ötödik a magyar állampolgárságú gyerekek csoportja 5900 fővel a BA kimutatása szerint.
A családi pótlék Németországban 18 éves korig jár, vagy legfeljebb 25 éves korig, ha a gyerek tovább tanul. A családi pótlék összege az első és a második gyerek után havi 190 euró (58 300 forint), a harmadik gyerek után 196 euró, a negyedik és az összes többi gyerek után 221 euró.
