A norvég jegybank pénteken 1,5 százalékról 1 százalékra csökkentette az alapkamatot, ilyen jelentős mérséklésre 2011 óta nem volt példa. A jegybank azt közölte, hogy a legközelebbi kamatdöntő ülése ugyan március 19-ére volt kijelölve, de a koronavírus miatt kialakult helyzetre tekintettel nem lehetett várni a kamatcsökkentés bejelentésével. A norvég jegybank egyben rontotta idei GDP-növekedési előrejelzését, 1,9 százalékról 0,4 százalék növekedésre.
A jegybank engedélyezte továbbá a kötelező anticiklikus tőkepuffer-ráta csökkentését a bankok eszközállományának 2,5 százalékáról 1 százalékra. Egyes számítások szerint az intézkedésnek 500-600 milliárd korona (50-60 milliárd dollár) likviditásnövelő hatása van. Ugyancsak pénteken a svéd központi bank azt közölte, hogy 500 milliárd korona (51 milliárd dollár) hitelkeretet nyit a bankoknak, amelyek ebből az összegből segíthetik ki a koronavírus miatt bajba kerülő nem pénzügyi cégeket.
A jegybank egyben a bankok esetében a tőkepuffer rátát 0 százalékra szállította le az eddigi 2,5 százalékról, aminek a likviditásnövelő hatása mintegy 45 milliárd korona (1 svéd korona=31,14 forint). Horvátországban a koronavírus egyik hatásaként megugrott a cégek és a lakosság kereslete az euró iránt, aminek a következtében napok óta gyengül a nemzeti valuta árfolyama.
A kunára gyakorolt nyomás mérséklése céljából pénteken a horvát jegybank 535,32 millió dollárt adott el a kereskedelmi bankoknak a héten már a harmadszor tartott aukción. Az intervenció előtt 1 euró 7,5649 kunát ért, utána 7,5550 kunát. A héten tartott előző két aukción a jegybank összesen 734,8 millió eurót adott el a kereskedelmi bankoknak. A horvát jegybank 7,3 és 7,7 kuna között engedi mozogni az eurót. Horvátország 2023-ban, vagy 2024-ben tervezi bevezetni az eurót.
