Nemrég tért magához az index
A Fidelity Leading Indicator (FLI) novemberben látványosan elkezdett magához térni, amiből arra következtetünk, hogy a világgazdaság 2017-be átlépve is lendületben maradhat. Ritkaság, hogy mind az öt részágazat a „növekedés pozitív és javul” kvadránsban járjon.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Nemrég még úgy tűnt, hogy az év korábbi szakaszában tapasztalt, a mélyponton járó világkereskedelem és árupiaci árak által előidézett talpra állás a gyengébb kereskedelmi komponensek miatt veszít a lendületéből.
Látszódnak a törésvonalak
Az utóbbi időben a globális kereskedelmi mérőszámok meglehetősen változékonyan alakultak, főleg a sokak szemében a világkereskedelem állapotát jól illusztráló Koreában, de a legújabb adatok szerint némi javulást mutatnak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az üzleti felmérések, a fogyasztói és munkaerő-piaci részágazatok, az ipari megrendelések tényszámai mind erősen tartják magukat, csakúgy, mint az árupiaci termékekhez kapcsolódó komponensek, bár ez utóbbiak adatai mintha kissé halványodtak volna.
A beszerzési menedzser indexek pozitívan kezdték a negyedik negyedévet, és ez a tendencia novemberben is kitartott. A fejlett piacok összesített gyártói indexe 2014 óta nem látott magasságba ért, és a szolgáltatási részindex is újabb növekményt jegyzett, méghozzá meggyőzően sok országban, például a legnagyobb európai piacokon.
Aggasztó jelek
A feltörekvő piaci PMI kissé csökkent, de a globális hozamok közelmúltban tapasztalt hirtelen növekedésének fényében biztatóan stabilnak mondható. Kína Markit PMI-je némileg csökkent, de a többi három vizsgált mérőszám javulást mutatott, sőt, az elmúlt két évben tapasztalt legmagasabb szintet érte el.
India PMI-jének csökkenése, mely a közelmúltban bevezetett „demonetizáló politika” rövid távú hatásának volt köszönhető, szintén nem tett jót a feltörekvő országok összesített indexének.
Az alapokkal nincs gond
A globális növekedés 2016-ban gyorsuló tendenciát mutatott, ami főleg a Kínából eredő ösztönző hatásoknak, az árutőzsdei árak stabilizálódásának, valamint a világszerte kedvezőbb pénzügyi körülményeknek volt köszönhető. 2017-be átlépve a világgazdaság továbbra is egészséges ütemben bővül majd – amint azt a Fidelity Leading Indicator is jelezte –, és a reflációs folyamatok is világszerte még jobban lendületbe jöhetnek.
A régiókat tekintve a legszámottevőbb gyorsulásra az USA számíthat. Az eurózónában és Japánban a 2016-oshoz hasonló ütemben zajlik tovább a növekedés (a kockázatok az eurózónában lefelé, Japánban felfelé mutatnak majd), míg az Egyesült Királyság, Kína és a feltörekvő országok többsége valószínűleg lassulni fog.
Ez utóbbiak közül Brazília és Oroszország végre maga mögött hagyhatja a recessziót, de a növekedés egyelőre nem lesz meggyőző. Úgy látjuk, a konszenzus túlságosan optimistán ítéli meg a feltörekvő országok növekedésének gyorsulására vonatkozó esélyeket.
Fő az óvatosság!
Míg az árupiachoz kapcsolódó alapvető hatások továbbra is felfelé hajtják a headline inflációt, lesznek fontosabb folyamatok is, például a maginflációnak a szűkebb munkaerő-piacok, néhány feltörekvő ország pozitív költségvetési folyamatai, a Kína felől érkező deflációs hatások gyengülése és az USA-ban és az Egyesült Királyságban (valamint megtorlásként akár máshol is) – esetleg – bevezetendő kereskedelmi és bevándorlási korlátozások miatti, mérsékelt emelkedése.
A látszólag kedvező körülmények ellenére van azért néhány kedvezőtlen folyamat és kockázat is, melyek az év második felében meghatározóvá válhatnak és a 2017-es növekedés útjába állhatnak. Ha Kína beszünteti a monetáris és költségvetési ösztönzőket, így próbálva megakadályozni, hogy a túl nagyra nőtt ingatlanbuborék tovább dagadjon, és a renminbi leértékeléséhez fűződő várakozások túlhevülését, az lassíthatja a növekedés lendületét és újból felszínre hozhatja a Kína növekedésével kapcsolatos aggodalmakat.
Szorítóban az árupiacok
Mindez nyomás alá helyezheti az árupiaci árakat és a kínai gazdasági ciklustól szorosan függő országok gazdaságát, bár ez attól függ, hogy a kínai döntéshozók hajlandóak lesznek-e tovább csökkenteni az árupiacokhoz kapcsolódó ágazatokban mutatkozó kapacitásfelesleget – ez az intézkedés 2016-ban a tőzsdecikkek árának indokolatlan megugrását idézte elő.Ha a Fed tovább emeli az alapkamatot, az EKB pedig elkezdi visszafogni a mennyiségi lazítási programját, a globális pénzügyi környezet barátságtalanabbá válik.
E lépések mértékétől és sebességétől függően mindez nyomást gyakorolhat a feltörekvő országok csoportjára, melynek tagjai komoly hasznot húztak a pénzügyi válság után kialakult hozaméhségből. Mivel a feltörekvő országok saját fundamentális adatai igen eltérőek, és Kínától és az Egyesült Államoktól sem egyenlő arányban függenek, egyes országok a társaiknál ellenállóbbnak mutatkoznak majd. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy mivel a feltörekvő országokat jelenleg a korábbinál valamelyest kedvezőbb ciklikus körülmények jellemzik, némi megszorítást viszonylag könnyedén elviselnek majd.
Folytatás a következő oldalon.
Már látszódik a lassulás
Az Egyesült Királyságot lassan utoléri a Brexithez kapcsolódó lassulás, és ennek valószínűleg a szigetország legszorosabb kereskedelmi partnerének számító eurózónában is érezhető lesz a hatása. Az eurózóna igen sűrű 2017-es politikai napirendje is felborzolhatja a piaci kedélyeket – a legnagyobb kockázatot a franciaországi választások jelentik, melyek első fordulója április 23-án lesz.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Végül a protekcionizmus és az USA jövőbeli, be- és külföldi politikai irányvonalával kapcsolatos általános bizonytalanság is olyan „ismert ismeretlenek”, melyek jövőre lelassíthatják a globális növekedés ütemét.
Szomorúan hosszú a sor, ha a kilátásokat fenyegető kockázatokat nézzük: a politikai illetve geopolitikai események közül megemlítendő, hogy Trump győzelme a jövőbeli politikával és prioritásokkal (elsősorban a geopolitikai irányvonallal) kapcsolatban nagyfokú bizonytalanságot idézett elő.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az Egyesült Királyságban lezajlott népszavazás valószínűleg aláássa a szigetország növekedési kilátásait. Egyelőre teljesen bizonytalan, hogy ennek hatásai mennyire lesznek érezhetőek Európában és a világ többi részén.
Olaszországi politika Renzi lemondása után, választások Franciaországban (2017 tavasza) és Németországban (2017 ősze): a populizmus előretörése az Egyesült Királyságban és az USA-ban rámutatott, hogy a többi fejlett országban is sor kerülhet hasonló politikai változásokra – e tekintetben Európa, azon belül is elsősorban Franciaország tűnik a legkiszolgáltatottabbnak.
Az USA-ban lezajlott vezetőségváltástól felbátorodott Oroszország és Kína megpróbálja kiterjeszteni a befolyását – ennek során felszítja a meglévő konfliktusokat, sőt újakat is generálhat.
Romló pénzügyi körülmények
A kötvényhozamok közelmúltban lezajlott emelkedésének mind a mértéke, mind a tempója meglepetést keltett. A pénzügyi körülmények kedvezőtlenebbé válása – ha tartós lesz – árthat a növekedésnek. Ez főleg azon országok számára lehet aggasztó, amelyek növekedési kilátásai már most is borúsak, és a pénzügypolitikai mozgásterük korlátozott (ilyen például Japán és az euróövezet).
Emellett ha az infláció a vártnál nagyobb ütemben gyorsul, részben Trump politikájának következtében (költségvetési ösztönzők, protekcionizmus), akkor az alapkamat-emelés üteme és meredeksége is nagyobb lehet, mint ami az előrejelzésekben szerepelt. A globális pénzügyi körülményeknek ez a hirtelen romlása – főleg lassuló gazdasági növekedés mellett – nagyon kedvezőtlenül hatna a világgazdaságra, de legfőképpen a feltörekvő országokra.
Az USA növekedésének jelentős lassulása
Ha az Egyesült Államok gazdasága számottevően lelassul, a kereskedelmi és pénzügyi csatornák közvetítésével a világ többi részében is vélhetően hasonló röppálya rajzolódna ki.
Mivel a nagy jegybankok lassan kifogynak az eszközökből, a gazdasági hanyatlás megfékezésének feladata a kormányokra hárulna. Míg a költségvetési ösztönzés az USA-ban már nem okoz olyan problémát, egyes fejlett országoknak csak korlátozott anyagi lehetőségei vannak ebben a tekintetben
Új jegybanki keretrendszerek és pénzügypolitikai melléfogások
Ahogy a legnagyobb jegybankok átértékelik a jelenlegi pénzügypolitikai keretrendszerüket, az ebből adódó bizonytalanság és a hibák valószínűsége magasabb volatilitást és egyéb nem várt következményeket okozhat a piacokon és az egyes országok gazdaságában. Erre jelenleg a legjobb példa Japán, ahol az új pénzügypolitikai keretrendszer a jelek szerint különösen érzékenyen reagál a globális hozamokat érő megrázkódtatásokra.
Kína kemény landolása: Ez már régi kockázati tényező – ha a kínai döntéshozók hibáznak, a lassulás hirtelenebb és kontrollálatlanabb lehet, ami hatással lehet világkereskedelemre. Ez veszélyeket rejthet a globális növekedésre nézve, megrázhatja a pénzpiacokat, a pénzügyi kondíciók még súlyosabbá tehetik a továbbgyűrűző hatást, és nyomás alá helyezheti az árupiaci árfolyamokat.
A feltörekvő országok válsága: Ha nem lesznek reformok, a feltörekvő országokat minden nagyobb (Kína, a Fed és az árupiacok felől érkező, vagy az USA dollár megerősödése által előidézett) megrázkódtatás súlyosan érintheti, sőt akár a feltörekvő országokat érintő válságot is okozhat. Mivel ezeknek az országoknak a sérülékenysége a pénzügyi kapcsolatok révén a fejlett országokra is hatással lehet, mindez a globális növekedési kilátásokra is kedvezőtlen hatást fejthet ki.
Mire kell figyelni a következő hónapokban?
A Bank of Japan december 20-i döntését követően fontos figyelni az Európai Központi Bank kamatdöntésére (január 19.), Trump formálódó politikai terveire, a Brexit-tárgyalások irányára és a francia valamint olasz belpolitikai történésekre
