Gigaveszteséget könyvelhettek el
Az ausztrál Rio Tinto a kínai Chalco-val és a Világbankkal 2014 májusában 20 milliárd dolláros szerződést kötött a Guinea déli részén elhelyezkedő Simandou bánya vasérc-készletének kitermelésébe és a hozzá tartozó vasút és kikötő fejlesztésekbe. A világ jelenlegi legnagyobb bányaprojektjéről szóló megállapodás részeként egy új, az afrikai országot nyugatról északra, Guinea fővárosáig, Conakryig átszelő 650 kilométeres vasútpálya építését is tervbe vették, emellett egy új mélyvízi kikötőt, melyek létesítése konzervatív becslések szerint 7 milliárd dollárt emészt fel.
Csakhogy a tízéves mélypont közelében lévő, tonnánként 40 dolláros acélárak miatt a Rio – mint a világ második legnagyobb bányatársasága – a tavalyi évet 866 millió dolláros nettó veszteséggel zárta, amiatt, hogy a Simandou-projekt értékét 1,1 milliárd dollárral volt kénytelen leírni.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Bár Sam Walsh, a Rio elnök-vezérigazgatója a gigaveszteség miatt kilátásba helyezte, hogy beruházási kiadásaikat 3 milliárd dollárral csökkentik – 2016-ra 4 milliárdra, 2017-re pedig 5 milliárdra –, a Reuters értesülései szerint ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a guineai projektet lefújnák. Erre enged következtetni Alan Davies, a Simandou projekt elnökének kijelentése is, miszerint az 1,1 milliárdos leírás csak egy számviteli tétel.
Nem sietik el a kitermelést
Nem visszakozna a guineai kormány sem, mely közleményében a projekt támogatásáról biztosított, mondván, az kiváló lehetőség a befektetőknek és az afrikai ország továbbra is tökéletesen bízik a projekt sikerében. Már csak azért is, mert ahogy Cece Noramou, az ország illetékese érzékeltette a Bloombergnek, kezd elfogyni a türelmük, nem tudják az egész életüket fejlesztések nélkül eltölteni.
A Simandou az egyik legkönnyebb kitermelhető vasércmező, az ausztrál Pilbara régióbeli vasércbánya után, mely a brazil top termelő Vale tulajdona. Simandue több, mint 2 milliárd tonnás tartaléka annak meglehetősen magas, 66-68 százalékos vastartalma miatt mai árakon több mint 80 milliárd dollárt érhet. A Rio több mint 15 évvel ezelőtt szerezte meg a Simandou készletek kitermelési jogának többségét, s eddig már több mint 3 milliárd dollárt költött a projektre. A teljes kitermelés évente 100 millió tonna lehet, ez a Vale mögött a világon második Rio jelenlegi teljes kapacitásának a harmada. A bánya közel 6 milliárd dollárt tehet hozzá Guinea GDP-jéhez, ami azt jelenti, hogy a projekt csaknem megduplázhatja annak hazai össztermékét.
Az egyedüli probléma, hogy a kínai visszaesés és ennek következtében padlót fogó acél árak mellett a Rio nem siet a termelés beindításával. A guineai elnök így érthetőn türelmetlen. A világ egyik legnagyobb és legjobb minőségű vasérc tartalékán ülnek, eltelt 15-20 év, de még egy tonna acélt nem termeltek. Egy-két éve az is felmerült, hogy új koncessziót írnak ki, meg is hívták a Glencore-t, aki viszont azóta csődközeli állapotba jutott így szó sem lehet arról, hogy ő indítsa be a termelést. Így a Simandue projekt valószínűleg csak egy újabb árupiaci felívelő ciklus közepe táján tudna elindulni, a kínaiak is egyelőre megelégszenek azzal, hogy a tűz közelében maradnak – áll a Conclude Daily Gold cikkében.
