A Cajhszin gazdasági és pénzügyi lap által idézett jelentés a nagy kínai brókercég saját számításain alapul. Ebben a Huatai a tartományi kormányok finanszírozási szervei által felvett hiteleket, a városi befektetési alapokat és a pénzügyminisztérium által tartományoknak kiutalt hitelek összegét becsülte meg. A cég szerint ezek alapján idén a 16,3 ezer milliárd jüant (1 jüan=38 forint) is elérheti a helyi kormányzatok adósságállománya, ami az éves GDP 29-30 százalékának felel meg. A tartományi hitelállomány növekedésének visszafogására annak elfutása – a 2008-as gazdasági világválság kibontakozása utáni gazdaságélénkítést követő időszak – óta fókuszál a kínai vezetés. A hitelek nagyságáról legutóbb 2010 végén tettek közzé hivatalos adatokat, akkor 10,7 ezer milliárd jüanra becsülték az összeget.
A hitelállomány puszta nagyságán kívül a tartományok gyengülő visszafizetési képessége is aggodalmakat okoz, a gazdasági növekedés lassulását és a kínai ingatlanpiac hűlését ugyanis ezek költségvetése is erősen megszenvedi. A teljes hitelállományon belül a nem teljesítő hitelek állományát 10-12 százalékra teszik a becslések, a pesszimistábbak szerint ugyanakkor az akár a 20-30 százalékot is elérhet. A kérdés az egész kínai pénzügyi rendszerre destabilizáló erőként hathat, azt számos gazdaságelemző a legnagyobb veszélyforrások egyikeként említi. A Fitch nemzetközi hitelminősítő egy január eleji jelentésében úgy fogalmaz: a növekvő hitelállomány, s főleg a helyi hitelek jelentette veszélyek, az ország növekedési modellje elé is akadályokat állít, de annak további gyors bővülése az ország szuverén hitelbesorolásán is ronthat.
