Több mint két és fél évezrednyi csend után újra a figyelem középpontjába kerültek a thébai nekropolisz titokzatos lakói Egyiptomi régészek Luxor közelében.
Az egykori felső-egyiptomi királyság székhelyén egy korábban rejtett, sziklába vájt kamrára bukkantak, amely 22 érintetlen szarkofágot és múmiát rejtett. A szakemberek szerint „rendkívüli” leletegyüttesről van szó, amely alapjaiban írhatja át tudásunkat az ókori Egyiptom egyik legkevésbé ismert korszakáról.

A Zahi Hawass vezette kutatócsoport egy már ismert sírhelyen végzett ásatásokat, amikor rátaláltak a téglalap alakú temetkezési kamrára. A leletek elhelyezése lenyűgöző szervezettségről tanúskodik: az ókori egyiptomiak a helyszűke miatt tíz vízszintes sorba halmozták egymásra a festett fakoporsókat. A maximális helykihasználás érdekében a fedeleket különválasztották a testektől, így zsúfolva be a 22 elhunytat a szűk térbe – számol be róla a németSpiegel magazin.
Titokzatos zenészek a mélyben
Bár az elhunytak pontos kiléte még homályba vész, a gazdagon díszített szarkofágok feliratai beszédesek. Hisham El-Leithy, a Régészeti Legfelsőbb Tanács főtitkára kiemelte, hogy a koporsókon személynevek helyett leginkább funkcionális címek szerepelnek. A leggyakoribb megnevezés az „Ámon énekese”, ami arra utal, hogy a kamra az ókori templomi zene világának előkelő képviselőit rejtheti.
A leletek a harmadik átmeneti időszakból, nagyjából 2600–3000 évvel ezelőttről származnak. A kutatók feltételezése szerint a múmiákat eredetileg nem ebben a kamrában temették el, hanem később, biztonsági okokból szállíthatták át őket ebbe a rejtekhelybe. A helyszínen talált kerámiaedények – amelyek feltehetően a mumifikálás során használt anyagokat tartalmazták – további fontos részletekkel szolgálhatnak a korabeli rituálékról és az akkori zenészek társadalmi szerepéről.
Versenyfutás az idővel
A felfedezés örömét sürgető konzerválási feladatok árnyékolják be. A több évezredes fa rendkívül sérülékeny állapotban van, ezért a restaurátorok már megkezdték a meggyengült vakolatrétegek megerősítését és a rostok kezelését. A cél az, hogy mechanikus tisztítással távolítsák el a lerakódásokat anélkül, hogy a szarkofágok ma is élénk színei károsodnának.
Zahi Hawass szerint a lelet nemcsak a korszak politikai viszonyairól, hanem az ókori zene kultúrtörténetéről is rengeteg új információt nyújt majd. A világhírű régész jelenleg is aktívan kampányol Nofertiti Berlinben őrzött mellszobrának hazahozatala mellett. Úgy véli: Egyiptom homokja még mindig tartogat olyan titkokat, amelyek képesek lázba hozni a modern világot.