Alig 24 órával a részleges tűzszünet bejelentése után máris dróntámadásokról és kölcsönös vádaskodásról szólnak a hírek az orosz–ukrán fronton. Miközben Moszkva és Kijev egymást hibáztatja a megállapodás megsértéséért, az Egyesült Államok által közvetített létesítménylista is újabb ellentmondásokat szült. Trump nehéz döntés előtt áll?
Zűrzavar a részleges tűzszünet körül – egymásra mutogat Kijev és Moszkva
Alig 24 órával a Fekete-tengerre és energetikai létesítményekre vonatkozó részleges tűzszünet bejelentése után máris ellentmondásokkal és újabb támadásokkal teli a helyzet. Bár a felek papíron megállapodtak, a gyakorlatban továbbra is folytatódnak a csapások – és mindenki a másik felet hibáztatja – számolt be a Reuters a jelenlegi helyzetről.
Csúcstalálkozó után újabb támadások – hová lett a tűzszünet?
A háromnapos orosz–amerikai–ukrán tárgyalássorozat célja egy részleges tűzszünet létrehozása volt, különösen a Fekete-tengeren és az energetikai infrastruktúrák védelmében. A bejelentést azonban alig néhány órával később újabb dróntámadások követték, mindkét fél beszámolt légicsapásokról és semlegesített célpontokról a „védett” térségekben.
A hivatalos közlemények szerint mind Oroszország, mind Ukrajna megsértette a megállapodást – legalábbis a másik fél szerint.
Oroszország: mi betartjuk, Kijev nem képes rá
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette: az orosz elnöki parancs továbbra is érvényben van, amely megtiltja az ukrán energetikai létesítmények elleni támadásokat, és az orosz hadsereg ezt végrehajtja. Ugyanakkor szerinte Ukrajna nem hajlandó betartani a megállapodás rá eső részét, és „képtelen a megállapodásra”.
A Kreml azzal vádolja Kijevet, hogy több dróntámadást is végrehajtott orosz energetikai célpontok ellen a tűzszünet bejelentése után.
Ukrajna: Oroszország nem azt a listát támadja, amiben megállapodtunk
Az ukrán fél szerint épp Moszkva az, amely megsérti az egyezséget. Kijev azt állítja, hogy megegyezett az Egyesült Államokkal azon létesítmények listájáról, amelyeket a tűzszünet értelmében nem lehetne támadni. Ez a lista kiterjed:
- a villamosenergia-, olaj- és gázszektorra,
- a nukleáris létesítményekre,
- valamint a széniparra és energiatechnológiára.
Az ukrán álláspont szerint Oroszország más listát követ, amely nem tartalmazza például az ukrán olaj- és gázkitermelő infrastruktúrát – ezek az utóbbi időszakban rendszeres célpontjai voltak az orosz dróntámadásoknak.
Az USA listához tartja magát? Trump nehéz döntés előtt
Az Egyesült Államok a hírek szerint kulcsszerepet játszott a tűzszüneti lista összeállításában, és mind Ukrajna, mind Oroszország külön-külön egyeztetett Washingtonnal. A helyzetet bonyolítja, hogy az amerikai fél eddig nem cáfolta az oroszok által közölt alternatív listát sem.
Donald Trump amerikai elnök tehát komoly diplomáciai kihívás előtt áll: úgy kellene elősegítenie a tűzszünet működését, hogy közben a felek teljesen eltérően értelmezik a megállapodás tartalmát.
A „részleges tűzszünet” sorsa kérdéses
Bár papíron életbe lépett a tűzszünet, a valóságban tovább folynak a csapások, és nincs közös értelmezés a célpontokat illetően. Egyelőre úgy tűnik, a megállapodás inkább politikai üzenet, mint gyakorlati eredmény, és egyre nő a veszélye annak, hogy az eredeti cél – a civil energetikai infrastruktúra védelme – nem valósul meg.
Címlapkép forrása: Unsplash
