Az atomerőműbe is belehúznak
Alekszandr Novak pénteken a Rosszija 24 hírtelevíziónak kijelentette, hogy a Török Áramlatra vonatkozó összes szerződést megkötötték, az építkezés teljes gőzzel halad, ezért a projekt meg fog valósulni, függetlenül attól, hogy valahol milyen jogszabályokat fogadnak el. Elmondta, hogy a Gazprom eddig a csővezeték 170 kilométeres szakaszát fektette le a Fekete-tenger fenekén.
Úgy vélekedett, hogy a szankciók az akkuyui nukleáris erőmű megépítésének ütemére sem lesznek hatással. Hozzátette, hogy az objektum létrehozását Ankara kívánságára felgyorsíthatják, hogy egy évvel a tervezett határidő előtt, a Török Köztársaság megalapításának 100. évfordulóján állítsák üzembe. Kifejezte reményét, hogy a projekt megvalósítása már az év végén vagy a jövő év elején megkezdődik.
Egyszer már felfüggesztették
Moszkva először 2014-ben vetette fel a Török Áramlat megépítésének gondolatát azt követően, hogy az Európai Unió az ukrajnai válság közepette blokkolta a Fekete-tenger alatt Bulgáriáig megépítendő Déli Áramlat projektjét. Azonban az új vezeték tervét is felfüggesztették, miután a török légierő 2015 végén lelőtt egy orosz vadászbombázót.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A megvalósítás újabb lendületet vett, amikor Moszkva és Ankara kapcsolataiban 2016-ban újabb enyhülés indult meg. Oroszország és Törökország tavaly októberben kötötte meg a kormányközi megállapodást az ukrán tranzit elkerülését célzó Török Áramlat megépítéséről.
A gázvezetéknek két szárazföldi és egy tengeri szakasza lesz. Ez utóbbi csaknem 910 kilométer hosszú, megépítését a Gazprom finanszírozza. A két szárazföldi vezeték egyike kizárólag Törökországot látja majd el földgázzal. Ennek kapacitása évi 15,75 milliárd köbméter, és 100 százalékban a Botas török állami kőolaj- és gázvállalat tulajdona lesz. A másik szárazföldi vezeték Európába szállítja az orosz földgázt Törökországon át. Ennek a 180 kilométer hosszú szakasznak 50-50 százalékos tulajdonosa a Gazprom és a Botas.
Már csak két év és ideér
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter június elején kijelentette, hogy 2019 végére létrejöhet az új gázszállítási útvonal Magyarországra. A tárcavezető azt követően nyilatkozott, hogy megállapodást írt alá a Gazprom vezérigazgatójával az ezzel kapcsolatos magyarországi fejlesztésekről.
Szijjártó elmondta, hogy a déli gázfolyosóhoz való csatlakozás legreálisabb forgatókönyve az együttműködés az orosz állami energiavállalattal, mert Románia továbbra sem kétirányúsította a gázcsatlakozást, Horvátországban pedig továbbra sem épült cseppfolyós földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminál, így Közép-Európa számára továbbra is jelentős kihívást jelent az energiabiztonság kérdése.
„Ezért Magyarország számára nemzetbiztonsági érdek, hogy csatlakozni tudjunk, hogy meg legyen az összeköttetés a déli gázfolyosóhoz, hogy délről is tudjunk gázt vásárolni” – húzta alá akkor a miniszter.
