Virág-Halvax Eszter összeállítása
Február 12., Lídia és Lívia napja
Egykori villája ma a Bajor Gizi Színészmúzeum. Bányamérnök apja, Beyer Marcell és olasz származású anyja, Valenčič Ágnes kávéházat üzemeltettek a Kálvin téren. Az Angolkisasszonyoknál nevelkedett. 1911 és 1914 között végezte el a Színművészeti Akadémiát többek közt Gál Gyula, Csillag Teréz és Molnár tanítványaként. Bajor Gizi nevét Szentesy Lajostól, az Akadémia főtitkárától kapta, eredetileg – és az általa, a polgári életben is így használt – Bayor vezetéknévvel, ami később, Schöpflin Aladár 1930-as Színészeti lexikonjában Bajorként jelent meg. A színházi életben Bálint Lajos, a Nemzeti Színház dramaturg-titkára honosította meg e nevet. Az Akadémiáról útja egyenesen a Nemzeti Színházba vezetett, amelynek két évad kivételével (1924-1925 Magyar Színház) haláláig tagja volt.
1920. augusztus 2-án Budapesten házasságot kötött Vajda Ödönnel (Vajda Ignác és Friedmann Rózsa fiával); a frigy 1927-ben válással végződött. 1929. március 12-én Budapesten, az Erzsébetvárosban hozzáment Paupera Ferenc bankigazgatóhoz.. A bankár tönkremenetele és vagyonmentő kísérleteinek kudarca után 1932-ben elváltak. Villájában – amely ma a Bajor Gizi Színészmúzeum épülete – a második világháború alatt sok üldözöttet bújtatott, így itt rejtegette első és harmadik férjét, Germán tibor professzort is. Sok kitüntetést kapott. A háború előtt a Corvin koszorút, 1948-ban pedig a legelső Kossuth díjak egyikét. 1951-ben a megzavarodott Germán Tibor attól félve, hogy feleségét súlyos betegségek (siketség és agydaganat) fenyegetik, megölte, majd magával is végzett. 2011-ben tévéfilm készült róla Ármány és szerelem Anno 1951 címmel.
Ötvenöt évvel ezelőtt indult a Venyera elnevezésű szovjet űrprogram, amely célja a Vénusz bolygó meghódítása volt. A Venyera–1 a Venyera-program első űrszondája volt, amelyet az NPO Lavocskin fejlesztett ki és épített. A 650 kg tömegű szondát, amely szerkezetileg megegyezett a Szputnyik 7-tel 1961 február 12-én egy L végfokozattal ellátott Molnyíja hordozórakétával indították Bajkonúrból a Vénusz felé. Először föld körüli pályára állították, amelynek a földközeli pontja 229 km, a földtávoli pontja 282 km volt. Innen indították a Vénusz felé az L blokk főhajtóművének újraindításával. Egy héttel az indítás után, 2 millió km távolságban a kapcsolat megszakadt. Mivel a szonda KDU-414 típusú pályakorrekciós hajtóművének beindítására a kapcsolat megszakadása miatt nem volt mód, a pályaszámítások szerint az űreszköz mintegy 100.000 km-rel haladt el a Vénusz mellett, majd Nap körüli pályára állt.
Negyven évvel ezelőtt nevezte ki VI. Pál pápa esztergomi érsekké Lékai Lászlót. A majdani érsek-prímást Lung László néven anyakönyvezték. A vallás tiszteletét családi hátterében hordozta: édesapja mélyen vallásos katolikus sváb iparos (fazekas és kályhakészítő) volt, édesanyja hithű katolikus családból származott, akik a burgenlandi Répcebányán éltek. Nevét 1940-ben változtatta Lékaira. Gimnáziumba Nagykanizsán, majd a piaristákhoz járt Veszprémben. Papnövendéknek jelentkezett, 1928-tól a Collégium Germanicum at Hungaricum növendéke volt Rómában. Itt szentelték pappá. Tíz idegen nyelvet beszélt. Tanulmányai végén Teológiai doktori címet szerzett 1936-ban. Évfolyamtársai voltak dr. Hosszú László nagyváradi ordinárius és dr. Ópalotai János székesegyházi kanonok, címzetes apát Nagyváradról. Első szolgálati helye Ukk volt, majd a veszprémi Davidicumba került tanulményi előljárónak. 1937-től a veszprémi szeminárium anára. 1944-ben püspöki tanácsos lett, 1944 és 1948 között püspöki titkár Veszprémben. 1944–45-ben Mindszenty Józseffel együtt volt a sopronkőhidai fegyházban. Később balatonlellei esperes-plébános, majd 1957-ben megbízott püspöki irodaigazgató volt. Ezután elhelyezték Balatonlelléről, kisebb zalai falvak plébánosa lett. 
1969-től badacsonytomaji plébános volt.1972-től veszprémi apostoli kormányzó, Girus Tarasii-i címzetes püspök. 1974-ben kinevezték az Esztergomi főegyházmegye apostoli kormányzójává, miután felmentették tisztségéből Mindszenty József bíboros-prímás-érseket. 1972 február 12-én VI. Pál pápa kinevezte esztergomi érseknek, május 24-én bíborosi címet kapott. Címtemploma Rómában a falakon kívüli Szent Teréz-templom. 1984-ben Antal Jánost bízta meg a II. világháború után első jogelőd nélkül – állami engedéllyel – felépítendő Boldog Özséb templom alapításával, építésével, a plébániaközösség megszervezésével. 1976-tól haláláig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt. 1986 június 30-án szívroham következtében halt meg Esztergomban. A pálos rend konfrátere is volt.
