Míg az első negyedévben még 5,1 százalékkal tudtak emelkedni a használt lakóingatlanok árai hazánkban, a második negyedévben ez a mérték jelentősen, 0,7 százalékra mérséklődött. Ha pedig a ténylegesen eladott lakások árait vizsgáljuk, akkor 2,3 százalékos árcsökkenésre került sor 2015-höz képest a KSH adatai szerint.
Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője is úgy látja, hogy nincs már további tere az áremelkedésnek.
Már megfordult a trend
A szakértő véleménye szerint a tavalyi évben megmutatkozó, jelentős mértékű ingatlanpiaci áremelkedés egyszeri hatásnak volt köszönhető. Együtt érvényesült ugyanis az alacsony jegybanki alapkamat, az elhalasztott vásárlások, és a bizonytalanná váló pénzügyi befektetések felől az ingatlanpiacra áramló tőke hatása. Mindez az idei évben már lecseng, így jövőre az árak stagnálására vagy akár csökkenésére lehet számítani az ingatlanpiacon.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Balla Ákos szerint az idei évben megfordult a felfelé tartó trend. Ugyanakkor a KSH számai még azt mutatják, hogy a forgalom az első félévben nem mutatott visszaesést, sőt további, 29 százalékos élénkülés következett be április és június között az előző év azonos időszakához viszonyítva. A forgalom így már meghaladta a 2010-es szintet, sőt közelítünk a válság előtti állapothoz.
Az árak viszont már a statisztikákban sem mutatnak ilyen lendületes emelkedést. A 2016-os évet, vagyis eddig az első félévet tekintve 9,9 százalékos tiszta áremelkedést mért a KSH a 2015-ös 11,4 százalék után. De mivel a lakások összetétele az alacsonyabb értékű lakások felé tolódott, így tulajdonképpen 2,3 százalékos árcsökkenés következett be az előző évhez viszonyítva, míg a tavalyi teljes árváltozás még 12,4 százalékos emelkedést mutatott.
Budapesten elszálltak az árak
Budapesten persze egy kicsit másként fest a helyzet. 2016 elején a fővárosban a reálértéken számított ingatlanárak meghaladták a válság előtti szintet. A tavalyi, 17,4 milliós átlagértékről idén már 19,5 millió forintra nőtt a lakások ára. Ezzel pedig 25 százalékkal meghaladja a 2008-as nominális szintet, de reálértéken is 2,6 százalékkal magasabb, mint a válság kitörésekor. Ha a négyzetméterárakat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a 2015-ös 290 ezres ár 338 ezerre emelkedett az idei első félévben.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ha a kerületeket tekintjük, akkor látható, hogy a legnagyobb mértékű áremelkedés a belvárosban, vagyis az V., VI., VII. és IX. kerületekben következett be. A budai kerületek már csak a középmezőnybe kerültek, ahogy a XIII. és XIV. kerületek is, míg a sereghajtók a külső pesti kerületek, így a XVI-XVIII. és a XX-XXI. kerület.
Az említett belvárosi áremelkedés összefüggésbe hozható a komolyabb befektetői jelenléttel, többek között a rövid távú lakáskiadás terjedésével. Ugyanakkor ebben az üzletágban már érezhető egyfajta kiábrándultság a tulajdonosok részéről. Azok közül, akik korábban megpróbálkoztak a rövid távú lakáskiadással, sokan csalódtak. Így ők – illetve azok, akik egyéb tényezők miatt kénytelenek váltani – most a piaci konjunktúrát és a magas árakat látva inkább értékesítenék ingatlanaikat.
Vidéken esnek az árak
Ahogy tehát kifelé haladunk a városból úgy mérséklődnek az árak, valamint az áremelkedés mértéke. És míg a külső kerületekben azért észlelhető volt még némi árnövekedés – többek között a megugró paneláraknak köszönhetően -, a budapesti agglomeráció már nem tudta követni ezt a lendületet. Egyedül az északnyugati szektor kivétel, ott emelkedtek az árak az agglomerációban. A kialakult 26 millió forintot is meghaladó árszint révén ez a rész az ország legdrágább területei közé került.
Ha Budapesten és annak agglomerációján túlra tekintünk, akkor látható, hogy a megyeszékhelyeken már csak 6,7 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak 2015 óta, míg a kisebb városok árai 3,1 százalékkal estek, a községeké pedig 4,7 százalékkal. Balla Ákos szerint az ingatlanpiac számára kedvező helyzetet csak Budapest és néhány nagyváros – Győr, Kecskemét, Debrecen – tudta kihasználni.
Ha ezeket a városokat nem tekintjük, akkor a vidéki ingatlanpiac állapota meglehetősen lehangoló képet mutat. Az árak még mindig esnek, a kereslet gyenge, és a kisebb települések esetén csak eseti tranzakciókról beszélhetünk.
Mikor érkeznek az újlakások a piacra?
Az előző negyedévek gyenge újlakás-adatai után 2016 második negyedévében már látszik, hogy kezd kibontakozni az élénkülő építési kedv: az építési engedélyek száma emelkedett. Ez ugyanakkor még nem hat ki az új lakások értékesítéséi számaira, hiszen az átadások majd csak 2017 végére, 2018-ra várhatók. Mint Balla Ákos rámutatott, egy-egy nagyobb társasház fejlesztése két-három évet vesz igénybe, vagyis az első projektek átadására leghamarabb jövőre kerülhet sor, de meghatározó hatással inkább csak 2018-ban lesz az árakra.
Egyelőre viszont az újépítésű lakások tervezőasztalról történő értékesítése nem megy könnyen, annak ellenére, hogy jelentősen felduzzadt irántuk az igény.
A vevők alaposan megvizsgálják, hogy mit vásárolnak és milyen árakon, így a tervezőasztalról való eladás már nem olyan könnyű, mint a válság előtti években – jelezték a Balla Ingatlanirodák ingatlanközvetítői.
Balla Ákos szerint mindennek hatása lehet a használt lakások áraira is. Hiszen az nyilvánvalóan nem lesz tartható, hogy a használt ingatlanok és az újépítésű lakások árai között alig van különbség. A két szegmens árszínvonalának tehát távolodnia kell egymástól, de mivel az újépítésű lakásokat is szeretnék eladni a beruházók, így az irány inkább a használt lakások árcsökkenése lehet.
Jöhet még csökkenés
Összességében tehát elmondható, hogy az árak emelkedése mára megállt, és ezt kezdik visszaigazolni a statisztikai adatok is. Noha a forgalom továbbra is jelentős, a tavalyi évben jelentkező erős, de egyszeri hatás már egyre kevésbé érvényesül. Eközben egyre nagyobb számban belépnek az ingatlanpiacra az újépítésű lakások, melyek hatással lesznek a használt lakások áraira is.
Jövőre tehát már inkább stagnálás vagy árcsökkenés várható, és ehhez igazodniuk kell a használt lakásaikat eladásra kínáló ingatlantulajdonosoknak is. Ami a hirdetési árakat látva nem lesz könnyű, hiszen azok meglehetősen távol állnak a realitástól, amit jól mutatnak az egyre növekvő alkuk is.
