A módosítás indoklása szerint az önkormányzat választási lehetőségének bevezetésével a kéményseprőipari szolgáltatás ellátását több esetben nem az önkormányzat biztosítja majd, hanem egy állami szerv, azaz az önkormányzat önként átadja a kötelező feladata ellátását a katasztrófavédelmi szervezetnek. Ugyanez a helyzet, ha a lejárt közszolgáltatási szerződés nem hosszabbítható meg, illetve ahelyett új nem köthető, ekkor is az állami szerv látja el a kéményseprőipari tevékenységet.
Fizetni kell majd
Abban az esetben, ha az önkormányzat a kéményseprőipari közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatója útján a továbbiakban is vállalja, a közszolgáltatást ugyanolyan feltételekkel kell ellátnia, mint az állami kéményseprőipari szervnek.
Ez azt jelenti, hogy akár az állami közszolgáltató, akár az önkormányzati végzi a közszolgáltatást, csak a szolgáltatói előzetes írásbeli értesítés szerinti első időpontban lesz térítésmentes az ellenőrzés. A második és harmadik időpontban kiszállási és vizsgálati díjat kell fizetnie az ingatlan használójának. A díjakat a jogalkotó a 2015. július 1-i állapot szerinti díjmértékhez viszonyítva állapítja meg, azt nem haladják meg.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A lakossági körbe nem tartozó meghatározott társasházi, lakásszövetkezeti ingatlanhasználók a kéményseprőipari szervnek költségtérítést, az önkormányzati közszolgáltatónak a 2015. július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díjat fizetnek. A lakossági körbe nem tartozó minden egyéb ingatlanhasználó a kéményseprőipari szolgáltatónak piaci egyedi árat, míg az önkormányzati közszolgáltatónak a 2015. július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díjat köteles fizetni.
Jól jönne a módosítás
Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke a bizottság keddi ülését követően azt mondta: a rezsicsökkentés előtt a privatizált kéményseprő vállalatok el tudták érni az akkori szocialista kormányzatnál, hogy a tarifák „minden határon túl” nőttek, három-négy-ötszörös tarifanövekedés következett be és ezek a vállalatok beálltak egy ennek megfelelő bevételi és költségszintre, amelyet nem tudtak visszavenni.
Hozzátette: sok vállalat jelezte, hogy az új feltételek mellett nem tudja elvégezni a szolgáltatást, ezért teremti meg a módosítás a lehetőségét annak, hogy amennyiben egy vállalat nem tudja ezt a szolgáltatást ellátni, akkor azt a katasztrófavédelemnek legyen joga és lehetősége átvenni. Hozzátette: erről régóta egyeztetések zajlanak a kormány illetékeseivel illetve az érintettekkel.
Júliustól élne a jogszabály
A kormány március 10-én nyújtotta be a parlamentnek a kéményseprésről szóló új törvényre vonatkozó javaslatát, amely szerint az önkormányzatoktól automatikusan a katasztrófavédelemhez került volna át a lakossági kéményseprési közszolgáltatás, 2016. január 1-jétől. A rendészeti bizottság javaslata szerint a jogszabály júliustól lépne életbe.
A kéményseprők helyzetének rendezetlensége miatt november elején 322 kéményseprő helyezte letétbe felmondását december 21-i határidővel.
Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) elnöke szerint Magyarországon mintegy 900 kéményseprő dolgozik, akiknek majdnem 40 százaléka hagyja majd el a pályát, ha december 21-ig nem veszik újra a parlament napirendjére a kéményseprők jövőjét érintő törvénymódosítást. A szakszervezet azt kifogásolja, hogy nem lehet tudni ki lesz a kéményseprők munkáltatója, milyen keretek között kell majd a szolgáltatást nyújtaniuk, illetve milyen bérekre számíthatnak a munkavállalók.
