A KSH legfrissebb, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adata szerint a bruttó hazai termék volumene 2016. negyedik negyedévében 0,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, míg tavaly összességében 1,5 százalékkal emelkedett a GDP.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Optimistábbak a cégvezetők
A K&H nagyvállalatok körében végzett felmérése szerint az idei év is hasonlóan alakulhat, hiszen leginkább a jelenlegi gazdasági növekedés folytatódásával terveznek a nagyvállalati döntéshozók.
„2017-re stabil kilátásai vannak a legnagyobb hazai cégeknek, hiszen közel kétharmaduk (65 százalék) a jelenlegi növekedési ütem folytatódásában bízik, miközben minden negyedik vállalat intenzívebb gazdasági bővülést feltételez. A következő három évet tekintve viszont optimistábbak a vállalatvezetők. Legnagyobb arányban (45 százalék) ugyan 2020-ra is a mostani növekedési ütem folytatódására számítanak, közel ugyanennyien (40 százalék) azonban a jelenlegi 1,5 százalékos teljesítménynél erőteljesebb bővülésre számítanak. Ezzel egybecseng az Európai Bizottság várakozása is, amely szerint 2018-ban már 3,2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság” – részletezte az eredményeket Hodina Péter, a K&H Vállalati értékesítési igazgatóságának vezetője.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Stabil gazdaságpolitika?
A kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban stabilitásra rendezkedtek be a cégek. „A válaszok alapján a vállalatok döntő többsége (74 százalék) a következő egy évben nem számít jelentős gazdaságpolitikai változásra a kormányzat részéről, és mindössze 6 százalékuk vár növekvő adókat és járulékokat idén. Ez utóbbi tényező azért lényeges, mert a vállalat eredményességében a közterhek és a kormányzati intézkedések is fontos szerepet játszanak a hazai vevők, a beszállítói árak és a jogszabályi környezet mellett” – tette hozzá a szakember.
A forint alakulására vonatkozóan viszont romlottak a várakozások az előző negyedévhez képest. A többség (63 százalék) továbbra is stabil, a felméréskor jellemző 310 forint körüli euró árfolyammal tervez az év első felében, nőtt azonban a gyengébb euró árfolyamra számítók aránya (24 százalékról 31 százalékra).
