A külföldi bankok közül a spanyol bankok rendelkeznek a legnagyobb török kitettséggel, ám ezek is csak a spanyol bankok eszközeinek 4,5 százalékát teszik ki. A török bankok nagyon sérülékenyek a jelenlegi helyzetben, mert a vállalatok külföldi devizában adósodtak el, így a gyenge líra komoly gondot okoz nekik. Az ország GDP-jének több mint 50 százalékát kitevő adósság van külföldi devizában, melynek jelentős része a vállalatok tartozása.
A befektetők attól tartanak, hogy a meggyengült bankok negatív hatással lesznek azon külföldi hitelezőkre, akiknek török érdekeltségük van. Hiába csak kis mértékben van kitettségük a török pénzügyi rendszerben, az amerikai, európai és japán bankok részvényei az utóbbi időben esnek.
A törökországi problémák erősítették a befektetők már meglévő félelmeit, akik a kereskedelmi háborúk, a növekvő amerikai alapkamat és a kevésbé kedvező kínai gazdasági kilátások miatt aggódnak.
Az igazi vesztesek a feltörekvő országok, melynek Törökország is része. A befektetők kivonják a pénzüket a feltörekvő piacokból, mert attól tartanak, hogy a gyengébb pénzügyi helyzetben lévő országok követni fogják Törökországot, így a dollárral szemben a török lírán kívül az indiai rúpia és az argentin peso is gyengül.
Szakértők szerint ezek a félelmek nem megalapozottak, hiszen a feltörekvők összességében sokkal jobb pénzügyi helyzetben vannak ma, mint 20 évvel ezelőtt. A török krízis inkább olyan országokra nézve veszélyes, amelyek szintén nagy folyó fizetési mérleg hiánnyal rendelkeznek, mint Brazília, Dél-Afrika vagy Argentína.
A befektetők menedékként amerikai eszközöket vesznek az erős amerikai gazdaság és magasabb amerikai kamatok miatt. A török problémák egybeesnek a FED rekord mennyiségű kincstárjegy eladásaival, aminek hatására erősödik a dollár a feltörekvő devizákhoz képest. Az erősödő dollár csak tovább növeli a török és más feltörekvő ország nehézségeit. A növekvő amerikai kamatok egyrészt nehezebbé teszik a dollárban eladósodott országoknak a visszafizetést, másrészt a befektetők egyre inkább amerikai eszközöket vesznek, szemben a feltörekvő országok kötvényeivel.
A Recep Tayyip Erdogan államfő és Trump közötti viszály a vámtarifák és Andrew Brunson amerikai lelkész fogva tartása miatt akár lehetőséget teremthet Törökország és más országok, például az Európai Unió közötti viszony javulásához. Bár az EU régóta kritizálja Ankarát a sajtószabadság és a jogállamiság sérülése miatt, mégis Trumppal ellentétben óvatos és körültekintő Erdogannal szemben. Trump népszerűtlen Európában, így nem valószínű, hogy az uniós vezetők felsorakoznának Trump mögé a törökországi kérdésekben, sőt most a kereskedelmi háború miatt Európa inkább Törökországgal van hasonló helyzetben Amerikával szemben. Miként Törökországhoz, az EU is kritizálja az USA-t.
