Komoly változások jönnek a brit lakáspiacon. A kormány az eddigi 250 ezer fontos határ helyett már 125 ezer fonttól illetéket vet ki az ingatlanvásárlásokra. A döntés súlyos következményekkel járhat. A tranzakciók csökkennek, a lakhatási válság mélyül, az idősebbek beragadnak a nagy házakba, a fiatalabbaknak pedig nincs hova költözni. Mi lesz így az ingatlanpiaccal?
Az új illetékrendszer sokkolta a brit lakáspiacot
Április 1-jétől a brit kormány jelentősen szigorította az ingatlanvásárlási illetéket (stamp duty). Már 125 ezer font (kb. 60 millió forint) értékű ingatlanok után is fizetni kell, míg korábban 250 ezer font volt a küszöb. Az illeték mértéke 2 százalékról indul, de a nagy értékű ingatlanoknál akár 12 százalékig is felmehet. Egy 1 millió fontos otthon esetében ez 43 750 fontot (több mint 21 millió forint) jelent – számolt be a helyzetről a Reuters.
A vevők visszakoznak, a piac lefagyhat
A Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) szerint máris csökken a kereslet, kevesebb az érdeklődő és az árajánlat. A Nationwide szerint a piac „enyhén” reagál, de minden jel arra mutat, hogy a tranzakciók visszaesése súlyosabb lehet. A befektetési célú vásárlásokat már most is öt százalék extra illeték sújtja, ennek hatására 2022-ben 37 százalékkal csökkent a lakáseladások száma.
A társadalmi mobilitás is megszenvedi
A szigorítás különösen az idősebb, nagy ingatlanban élő tulajdonosokat érinti hátrányosan, akik az új terhek miatt nem költöznek kisebb lakásba, így blokkolják a lakáspiaci mobilitást. Az English Housing Survey szerint a lakott ingatlanok több mint 55 százalékában legalább két kihasználatlan hálószoba van.
A szociális lakásokból is súlyos a hiány
A brit kormány által bejelentett 2 milliárd fontos támogatás csupán 18 000 új szociális lakás építésére elegendő, miközben évente legalább 90 000 új lakásra lenne szükség. Eközben a bérlők is beragadnak, mert nincs elérhető bérlakás, így nem tudnak munkalehetőségek után költözni.
A gazdaság is megsínyli
Az ingatlanszektor kiemelt szerepet játszik a brit gazdaságban, ezért a tranzakciók visszaesése nemcsak a lakosságot, de az állami bevételeket is érzékenyen érinti. Ha kevesebb adásvétel történik, kevesebb illeték folyik be, így a költségvetési célkitűzések is veszélybe kerülhetnek.
Címlapkép forrása: Unsplash
