Egy kis történelem
Január 6-án már a gnosztikus Bazilidesz (2. század) követői megünnepelték Jézus keresztségét, mert azt vallották, hogy az ember Jézus csak a keresztségkor vált Isten Fiává. Az egyiptomiak a Nílus vize ünnepeként ismerték, mely szerint e napon merítettek a Nílus vizéből és megszentelték azt.
A 4. század elejétől kezdődően lett ez a nap liturgikus ünneppé és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton. A keresztények körében 312-325 között kezdett terjedni mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Magyar népszokások
A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően népszokások alakultak ki a századok során. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.
Vízkeresztkor még egyszer meggyújtották a karácsonyfa gyertyáit, szétosztották a megmaradt édességet, a fát tűzre tették, csak egy ágacskát tűztek belőle a szentkép mögé a gonosz ellen. Délben és este még folyt a vendégeskedés, esti harangszó után pedig kezdődött a kántálás és a csillagjárás (misztériumjáték), amely a 16. századtól kezdve alakult ki. Az úgynevezett „csillagozás” (csillagének) vagy háromkirályjárás dramatikus játékában a bibliai királyok vonultak fel, akiket – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítettek meg.
Vízkereszt azért is kiemelt ünnep a katolikus egyház életében, mert ekkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amely a 15. századtól kialakult szokás. A szertartás során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti az otthonokat, megáldja a benne lakókat, dolgozókat.
A karácsonyi ünnepkör középpontja
A korai egyházban vízkereszt ünnepe állt a karácsonyi ünnepkör középpontjában – mondta Gájer László érseki titkár az M1 aktuális csatornán szombaton, vízkereszt napján.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki titkára felidézte, a karácsony Nagy Konstantin császár milánói rendelete után lett megjelölt dátum, azt megelőzően vízkeresztet ünnepelte a katolikus egyház.
Elmondta: vízkereszt elvont teológiai ünnep. Ez a nap a hit tartalmának megjelenéséről, feltárulásáról, s a hitbéli döntésről szól, „az én szívemben lesz-e hit vagy nem”.
Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik.
Gájer László kifejtette: az epifánia azt jelenti, az Úr megjelenése, „feltárul előttünk Isten jelenléte”. Az evangéliumi szöveg – Máté evangéliuma – szerint az ünnep bázisát a napkeleti bölcsek látogatásának története adja. A napkeleti bölcsek jelképezik az embereket, akik egy gyermekben felismerik Istent.
