„Előrelépés történt a tárgyalásokon, most azonban be is kell fejeznünk a munkát. Bízom benne, hogy ezt még idén meg tudjuk tenni” – közölte sajtótájékoztatóján Juncker az ülés után, amelyen az uniót rajta kívül Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke képviselte, Japánt pedig Abe Sindzó kormányfő.
Hozzátette: „az egyezmény amellett, hogy serkentené a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést Európában és Japánban, pozitív üzenetet küldene a világ többi részének is”.
A volt luxemburgi miniszterelnök mellett Donald Tusk is reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben sikerül lezárni a szabadkereskedelmi tárgyalásokat. Mint mondta, ehhez határozott politikai akaratra van szükség mindkét fél részéről.
Három éve kezdték a tárgyalást
Az Európai Unió és Japán 2013 márciusában indította el a tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi megállapodásról, és a felek rendszeresen síkraszállnak az egyeztetések felgyorsításáért. Az Európai Unió és Japán együttesen a világgazdaság közel 30 százalékát teszi ki, részesedésük a világkereskedelmi forgalomból megközelíti a 40 százalékot.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Abe Sindzó délután Charles Michel belga kormányfővel is megbeszélést folytatott, a találkozónak a terrorellenes intézkedések álltak a középpontjában.
Megemlékezéssel kezdtek
A tanácskozást megelőzően a japán miniszterelnök virágot vitt a brüsszeli Maelbeek metróállomásra, ahol márciusban egy öngyilkos merénylő felrobbantotta a nála lévő robbanószerkezetet, és ezzel meggyilkolt tizenhat embert.
„Japán együtt harcol Belgiummal, más európai államokkal, valamint a világ többi országával a terrorizmus felszámolása érdekében” – hangsúlyozta a helyszínen Abe Sindzó.
A világ hét gazdasági nagyhatalmát tömörítő G7 csoport Japánban rendezendő májusi csúcstalálkozójára készülve a japán kormányfő a héten látogatást tesz az Európai Unió több országában és Oroszországban is.
Sok az aggály
Francois Hollande kedden Párizsban egy baloldali pártkonferencián azt mondta: Franciaország „soha nem fog elfogadni” egy olyan megállapodást, amely megkérdőjelezi az ország mezőgazdasági, kulturális és környezetvédelmi területeken vallott elveit – szögezte le.
Matthias Fekl francia külkereskedelmi államtitkár is hasonlóan nyilatkozott kedden, amikor azt mondta: a tárgyalások „teljesen befagytak”, valószínűleg le fognak állni. Szerinte „Európa sokat ad, de nagyon keveset kap cserébe, ami elfogadhatatlan”.
Mások is tiltakoznak
Hétfőn a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet hétfőn titkos dokumentumokat mutatott be a TTIP-tárgyalásokról, amely szerint az Egyesült Államok nyomás alá helyezi az EU-t, hogy gyengítse a fogyasztóvédelmi szabályozást. Trevor Kincaid, az amerikai kereskedelmi főtárgyaló szóvivője kedden úgy nyilatkozott, hogy mindkét félnek előnyös a megegyezés, a mindkét oldalon meglévő nézeteltéréseket pedig megoldják. Meglátása szerint jó úton vannak egy „színvonalas” megállapodás felé, amely mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok érdekeit és demokratikus értékeit megjeleníti.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ugyanakkor a Süddeutsche Zeitung című német lapban kedden megjelent cikk szerint az Európai Bizottság is kételkedik TTIP tárgyalások sikerében. Garcia Bercero uniós főtárgyaló a Greenpeace által nyilvánosságra hozott dokumentumok tartalmát megerősítve a lap szerint elismerte, hogy nehezen halad az egyeztetés az európai autóipari termékek és az amerikai mezőgazdasági termékek exportjáról, és az ügyet valószínűleg majd csak a tárgyalások végén zárják le.
„Nagyon-nagyon messze vagyunk a megállapodástól ebben a kérdésben” – mondta a bizottsági tisztségviselő.
Jól halad a tárgyalássorozat
A TTIP nevű egyezményről 2013-ban kezdődtek a tárgyalások, eddig 13 fordulót tartottak, zárt ajtók mögött. A Greenpeace által megszerzett iratanyag az első olyan hitelesnek mondott dokumentumgyűjtemény, amely betekintést enged a nyilvánosságnak a tárgyalások menetébe.
A tárgyalások célja a kereskedelem előtt álló akadályok lebontása annak érdekében, hogy könnyebbé váljon az áruk és szolgáltatások áramlása az EU és az Egyesült Államok között. A tervezett megállapodás az eleve viszonylag alacsony vámkorlátok lebontása mellett arról szól, hogy összehangolják az áruk és szolgáltatások előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó európai és amerikai előírásokat.
