Nem volt más lehetőség a figyelemfelhívásra
A Magyar Természetvédők Szövetsége, mint a Föld Barátai nemzetközi szervezet magyar tagja és a Greenpeace Magyarország szerint a varsói klímatárgyalások annyira katasztrofálisan és nemtörődöm módon haladtak, hogy nem maradt más lehetőségünk, mint tiltakozásképpen kivonulni a csúcsról. A jelenlegi tárgyalásokon a résztvevők szinte semmit sem tesznek a klímakatasztrófa megelőzéséért – mondta Faragó Tibor, a Magyar Természetvédők Szövetsége szakértője és tudósítója Varsóban.
Az iparosodott országok kormányai nem teljesítik a kötelességüket, hogy megelőzzenek egy klímakatasztrófát. A civil szervezetek a csúcson a fejlett országok kormányainak felháborító tétlenségét tapasztalták, különösen a “piszkos ötökét”: az Európai Unió, Ausztrália, Kanada, Japán és az Egyesült Államok kormányaiét. Eközben az is sejthető, hogy a csúcsot szervező lengyel kormány aktívan elősegítette, hogy a legnagyobb szennyező vállalatok jelentősen befolyásolhassák a tárgyalásokat.
Az adófizető vállalatok érdekesebbek, mint a klíma
A fejlett országok kormányai láthatóan inkább hallgatnak a szennyező nagyvállalatokra, pl. a Shell-re vagy az ArcelorMittalra, mint a társadalomra, és ezért hozzáállásuk gátolja még a kis előrelépéseket is a klímatárgyalásokon.
A kormányok álláspontját a klímacsúcson egyre inkább a multinacionális nagyvállalatok szűk gazdasági és pénzügyi érdekei mozgatják. Ezek az érdekek a szennyezésért felelős gazdasági szektorokhoz vagy a klímakrízist csak tápláló álmegoldásokhoz kötődnek, és a fő hajtóerői a globális tétlenségnek.
Az igazi éghajlatvédelmi vezetők azok az emberek és közösségek szerte a világon, akik már most klímabarát helyi energiarendszereket építenek és működtetnek. Közösen nyomást kell gyakorolnunk a kormányainkra, hogy azok az ilyen példaértékű kezdeményezéseket segítsék és ne a szennyező nagyvállalatokat – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat-klíma csoportjának programvezetője.
„Szédítő a szakadék a szükséges lépések és a jelenlegi politikai irány között. Ha nem sikerül globális összefogással radikálisan csökkenteni a kibocsátásokat, akkor az évszázad végére olyan éghajlat fog uralkodni a bolygón, amit nem biztos, hogy az emberiség túlélhet – legalábbis a mostani formájában. A tudomány egyértelműen fogalmaz ez ügyben, de a politikusok egyelőre mintha teljesen süketek lennének. Mindössze két évünk van, hogy egy globális megállapodást tető alá hozzunk, mégis egy helyben toporgunk.” – mondja Bozsó Brigitta, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.
A szervezetek hisznek abban, hogy együtt ki lehet építeni egy éghajlatbarát, igazságos és fenntartható energia rendszert. Viszont ehhez ellent kell állni a nagyvállalati nyomásnak és az embereknek valódi demokratikus kontrollt kell gyakorolnia a kormányok energiaügyi döntései felett – tette hozzá Botár Alexa.
