Alulbecsülték először
2017 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a GDP volumene 4,2 százalékkal nőtt. Az első becslésben közölt I. negyedévi adathoz viszonyítva a második becslés adata 0,1 százalékponttal magasabb.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Termelési oldalon az ipar hozzáadott értéke 6,8, ezen belül a feldolgozóiparé 7,8 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a nagyobb súlyú területek mindegyike bővült. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek teljesítményének növekedése meghaladta az ipari termelését. (Az iparba sorolt vállalkozások nem csak ipari, hanem egyéb más, például kereskedelmi tevékenységet is folytathatnak.)
Az építőipar teljesítménye 25 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább az egyéb építmények építése nőtt. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 6,3 százalékkal csökkent – közölte a KSH.
Mi járult hozzá az eredményhez?
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,0 százalékkal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 4,8 százalékkal emelkedett. A szállítás, raktározás teljesítménye 2,0 százalékkal növekedett.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A film-, video-, televízióműsor-gyártás bővülése következtében az információ, kommunikáció területén a hozzáadott érték 4,9 százalékkal nagyobb lett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 6,0 százalékkal nőtt, ezen belül a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység növekedése jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 1,6 kaszázalékkal emelkedett.
A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye lényegében stagnált (–0,1%). A hitelintézetek jutalékegyenlege javult, viszont a pénzügyi közvetítés közvetetten mért szolgáltatási díja csökkent.
A bruttó hazai termék 2017. I. negyedévi, 4,2 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,7, az ipar 1,6, az építőipar pedig 0,4 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység hozzájárulása (0,5–0,5 százalékpont) volt a legjelentősebb. A mezőgazdaság 0,2 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.
Nőtt a fogyasztás is
Felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,5 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül szinte minden kiadási csoportban volumennövekedést mértünk.
A nagy súlyú kiadási csoportok közül a lakberendezés, lakásfelszerelés, a közlekedés, valamint az egyéb szolgáltatások esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 3,4 százalékkal nőtt – áll a közleményben.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 3,0, a közösségi fogyasztásé 6,2 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni juttatások volumene 5,3 százalékkal nőtt. A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,2 százalékkal emelkedett.
Egyre több a beruházás
A bruttó állóeszköz-felhalmozás kiugró mértékben, 28 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának alacsony bázisát. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké jelentősen emelkedett. A meghatározó területek (feldolgozóipar, ingatlanügyletek, valamint szállítás, raktározás) mindegyikében növekedett a beruházási teljesítmény.
A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 17 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 4,1 százalékkal emelkedett.
A külker is hasít
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 759 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 9,4, az import 10 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 9,4, a behozatal 11 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 9,4, importja 6,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A bruttó hazai termék 2017. I. negyedévi 4,2 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 0,9 a bruttó felhalmozás 2,9 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,4 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét.
Negyedéves viszonylatban
2017 I. negyedévében az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 1,3 százalékkal nőtt. (Az előző negyedévivel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok alapján történik.)
A termelési oldalon az ipar bruttó hozzáadott értéke 1,4, az építőiparé 4,0, a szolgáltatásoké 0,6 százalékkal bővült, a mezőgazdaságé ugyanakkor 13 százalékkal visszaesett.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 0,6 százalékkal emelkedett, ezzel szemben a kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,6, a közösségi fogyasztás 1,1 százalékkal mérséklődött. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 8,8 százalékkal nőtt. A külkereskedelemben az export 4,5, az import 7,4 százalékkal bővült.
