Az e-maileket használják ki
A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) több jelzés érkezett vállalatoktól, illetve azok jogi képviselőitől az elmúlt időszakban amiatt, hogy e gazdasági társaságok kereskedelmi partnereinek nevében hamis kérés, utasítás érkezett hozzájuk az éppen aktuális, vagy minden jövőbeni számla kiegyenlítésének módjával kapcsolatosan.
Az elkövetők a valódi üzleti partner nevében saját fizetési számlaszámukat jelölték meg, mint azon fizetési számlaszámot, amelyre a jövőben a szerződésből eredő fizetési kötelezettségeket teljesíteni kérik. A megtévesztést vagy az üzleti partner elektronikus postacímének feltörésével, vagy az igazival szinte mindenben egyező e-mail cím felhasználásával érték el.
A tényleges üzleti partner nevében és helyett az elkövetők a saját fizetési számlaszámukat adták meg, s az érintett, gyanútlan társaságok azután tévesen ide utalták át a különböző ügyletek után partnereiknek járó kifizetéseket. A bejelentést tevő vállalatok, s jogi képviselőik többsége a történtek miatt feljelentést is tett a nyomozó hatóságoknál.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mit tehet a bank?
Az uniós irányelveken alapuló magyar jogszabályok szerint – tekintve, hogy az átutalás teljesítése fizetési számlaszám használatával történik – az átutalás a megadott fizetési számlaszám által megjelölt kedvezményezett vonatkozásában minősül teljesítettnek. Ha az átutalási megbízásban megadott fizetési számlaszám hibás vagy téves volt, s így a fizetési művelet nem a fizető fél eredeti szándékának megfelelően teljesült, a pénzforgalmi szolgáltatót nem terheli felelősség.
Ilyenkor azonban utóbbiak kötelesek a fizetési művelet összegének visszaszerzése érdekében a vonatkozó szabályokat (így bank- és üzleti titok, adatvédelmi előírások) is figyelembe véve az adott helyzetben elvárhatóan mindent megtenni.
Nyomozás kell ilyenkor
Arról, hogy egy fizetési művelet kapcsán felmerülhet-e bűncselekmény gyanúja, a nyomozó hatóságok, majd – végső soron – a bíróság jogosultak dönteni. Ugyancsak nyomozati eszközökkel tárható fel, hogy ki volt az átutalás tényleges kedvezményezettje, s hogy ma hol található az átutalt összeg.
Bűncselekmény gyanúja esetén tehát az érintett pénzforgalmi szolgáltatóknak vagy a jegybanknak nincs hatásköre a gyanú megalapozottságának vizsgálatára.
Nyomozati eljárás során ugyanakkor – igény esetén adatokat, információkat szolgáltatva – valamennyien együttműködnek a nyomozó hatóságokkal.
A – gyanú szerint – a közelmúltban elkövetett csalások vagy egyéb bűncselekmények a bankrendszeren kívül történtek, hiszen kereskedelmi társaságok, s nem pénzügyi szereplők elektronikus postaládái használhatták fel azokhoz.
Ellenőrizni kell az adatokat!
E közelmúltbéli esetek miatt a hazai vállalkozásoknak – még az elektronikus fizetési műveletek megkezdése előtt – célszerű körültekintően meggyőződniük arról, hogy valóban partnereik tényleges fizetési számláira utalják-e át kereskedelmi ügyleteik ellenértékét.
Különösen érdemes meggyőződni azon, üzleti partnertől érkező információ hitelességéről, megbízhatóságáról, amely a korábbi fizetési mód/számlaszám megváltozásával kapcsolatos kérést, utasítást tartalmaz.
