A japán statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai szerint az élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó maginfláció éves összevetésben 0,8 százalékkal emelkedett, ami 2016 áprilisa óta a legerősebb ütem. Elemzők 0,6 százalékra számítottak az októberben mért 0,7 százalékos emelkedés után. A csak friss élelmiszerek árváltozása nélkül számolt infláció éves összevetésben 0,1 százalékponttal, 0,5 százalékra nőtt novemberben, összhangban az elemzői várakozásokkal. Összességében a fogyasztói árak 0,5 százalékkal emelkedtek novemberben az egy évvel korábbihoz képest, július óta a legerősebb mértékben. Elemzők az októberivel megegyező értéket, 0,2 százalékos ütemet vártak novemberre.
A friss élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó maginfláció – a japán jegybank (BOJ) által leginkább figyelt mutató – áruk és szolgáltatások széles körének drágulásáról tanúskodik. Így például a fogyasztóknak 5 százalékkal kellett többet fizetniük a sushiért, a jégkrémek pedig több mint 8 százalékkal drágultak. A porszívók 36 százalékkal kerültek többe, miután a csúcsmodellek iránti kereslet megugrott. Elemzők mindazonáltal attól tartanak, hogy csak átmeneti volt az áremelkedés ütemének gyorsulása, tekintettel a gazdasági növekedés lassulásáról tanúskodó jelekre.
Az ipari termelés az utóbbi két év legerősebb ütemével csökkent októberben, a nagy feldolgozóipari vállatok gazdasági hangulatát tükröző index pedig hétéves mélypontra süllyedt a negyedik negyedévben. A háztartások idén először októberben csökkentették kiadásaikat, jóllehet a bérek emelkedtek. A fogyasztást az vetette vissza, hogy az általános forgalmi adót 8 százalékról 10 százalékra emelték október 1-jén. A japán központi bank 2013 áprilisában indította el agresszív monetáris lazítási politikáját, hogy kihúzza a világ harmadik legnagyobb gazdaságát a deflációs spirálból. A fogyasztói árak emelkedésének üteme azonban azóta sem közelítette meg a Bank of Japan 2 százalékos célszámát.
