A júniusi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón Mario Draghi jelezte: az EKB legutóbbi, márciusi előrejelzéséhez képest az idén valamivel nagyobb visszaesést, míg 2014-ben kissé nagyobb növekedési ütemet vár. Az EKB szakértői szerint a fogyasztói árak – a harmonizált uniós módszertan szerinti – növekedési üteme az idén 1,4 százalék, jövőre 1,3 százalék lesz.
Beláthatatlan következményekkel járna a negatív betéti kamat
Az Európai Központi Bank (EKB) rekord alacsony szinten, 0,50%-on hagyta az irányadó rátát a júniusi ülésén. A döntés ezúttal is széleskörű konszenzussal született és egyben megfelelt a piaci várakozásoknak is. Legutóbb, májusban az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett döntöttek.
Az ülést követő sajtótájékoztatón Mario Draghi, az EKB elnöke elmondta, a beérkező adatok megerősítették a korábbi kamatcsökkentés szükségességét. A GDP 0,2%-kal esett vissza az év első negyedében, azonban vannak javulásra utaló jelek: a bizalmi indexek alacsony szintekről tudtak felemelkedni. Az exportot segítheti a külső kereslet élénkülése, a belső keresletet pedig támogathatja a monetáris politika, az alacsonyabb infláció, és olajárak.
A középtávú inflációs várakozások továbbra is stabilak, összhangban vannak az árstabilitási célokkal. A hitelezési aktivitás mérsékelt maradhat. A mérsékelt hiteldinamika jól tükrözi azt, hogy a kockázatok még megvannak és az adósságok leépítése folyamatos. A monetáris politika alkalmazkodó és az is marad, ameddig szükséges, emellett a pénzpiaci helyzet stabilizálódása támogathatja a gazdaság fellendülését az év második felében. Az EKB stábja kiemelten figyeli továbbra is a beérkező adatokat. A friss előrejelzések szerint idén 0,6%-kal eshet vissza az eurozóna gazdasága, tehát a stáb rontotta prognózisát az első negyedéves GDP-adathoz és a márciusi becsléséhez képest, ám jövőre 1,1%-os növekedést prognosztizál, ami magasabb a márciusi előrejelzésnél. Draghi elmondta, hogy a lefelé mutató kockázatok a fogyasztás csökkenése, vagy a strukturális reformok csúszása esetén erősödhetnek.
Az infláció hektikus maradhat az EKB szerint, melyet a gyengébb gazdasági növekedés mérsékelhet, az adók megemelése viszont erősíthet. Idén 1,4%-os átlagos éves inflációval kalkulálnak, jövőre pedig 1,3%-kal. Előbbit lefelé módosították, utóbbi változatlan maradt. Deflációval nem számolnak. Draghi elmondta, hogy az EKB kormányzói tárgyaltak az ún. nem szokványos jegybanki eszközök bevetéséről is, mint például a hitellel fedezett értékpapírok (ABS-ek) esetleges vásárlásáról vagy például a negatív betéti kamatszint alkalmazásáról, de utóbbinak beláthatatlan következményei lennének, az ABS-ek piaca pedig gyakorlatilag évek óta élettelen, nem beszélve arról, hogy az esetleges eszközvásárlások technikailag meglehetősen bonyolultak és többnyire közép, vagy legfeljebb hosszabb távon jöhetnének szóba.
Az EKB tavaly nyár óta sok mindent tett azért, hogy csökkenjen a pénzpiac töredezettsége, hiszen ez fontos a monetáris transzmisszió hatékony működéséhez. A kereskedelmi bankok fokozatosan fizetik vissza a jegybanki kölcsönöket, erősítik pénzügyi pozíciójukat. Az eurozóna tagállamainak folytatniuk kell a költségvetési kiigazításokat, nem szabad fellazulnia a fiskális fegyelemnek. Szükség van továbbá arra, hogy a bankfelügyeleti rendszer kereteit minél előbb lefektessék, mert ez nagyban megerősítené a pénzügyi stabilitást az eurozónában. Az euró az amerikai dollárral szemben 1,31 felett tartotta magát és erősödött a legtöbb devizával szemben, mivel Draghi lehűtötte azokat a várakozásokat, amelyek a negatív betéti kamatszint esetleges alkalmazásáról, vagy ABS-ek es vásárlásáról szóltak.
