A minisztérium tájékoztatása szerint a közel 1 millió háztartást érintő korszerűsítés fele részben a szolgáltatók önerős vállalásából, fele részben uniós és hazai támogatásból valósul meg a 2016 végén indult Szupergyors internet programban. Az NFM 55 távközlési szolgáltatóval írt alá megállapodást a hálózati fejlesztésekről – írták.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Hozzátették, hogy a kormány az önerőből fejlesztett területeken nem jelentetett meg pályázatot, a beruházásokat emellett kedvező jogszabályi környezettel, az érintett területeken a közműadó mérséklésével és folyamatos szakmai támogatással is segíti.
A közlemény szerint Kara Ákos, az NFM infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy az országosan elérhető, korszerű, legalább 30 Mbps sávszélességű hálózatnak köszönhetően a magyar munkavállalók és vállalkozások a digitális átalakulás nyerteseivé válhatnak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az NFM felidézte, hogy a kormány vállalása szerint a magyarországi háztartások, vállalkozások, közintézmények számára jóval az Európai Unió 2020-as véghatárideje előtt, legkésőbb 2018-ban elérhetővé válik a szupergyors internet.
Olvastad már? Hátul kullogunk a digitális világban
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2017-es mutató (DESI) tanúsága szerint a 2016-os adatokhoz képest Magyarország javított digitális készségein, jól teljesít az összekapcsoltság területén, ami főként a nagy sebességű vezetékes széles sáv (NGA) és a 4G elterjedtségének, valamint a széles sávú internethasználat növekedésének köszönhető, de továbbra is kevéssel elmarad az átlagos uniós szinttől. Magyarország uniós összehasonlításban idén a 21. helyre csúszott vissza – közölte az Európai Bizottság múlt héten, pénteken.
