Minden törvény átment
A kormány a belpolitikai feszültségek ellenére stabil maradt. A PiS biztos többséggel rendelkezik, mivel a második legnagyobb ellenzéki tömörülés, a jobboldali Kukiz’15 is gyakran támogatja. Ez olyan reformok gyors elfogadását tette lehetővé, mint a nyugdíjkorhatár csökkentése, az oktatási reform, illetve az 500 plusz elnevezésű családtámogatási program, melynek keretében minden második és további gyermek után havi 500 zloty (mintegy 35 ezer forint) támogatást fizetnek. A 3,78 millió gyereknek járó támogatás 94 százalékkal csökkentette a tavaly még a szegénység határán élő kiskorúak arányát.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Konfliktusoktól mentes a kormány viszonya a PiS jelöltjeként tavaly megválasztott államfővel. Andrzej Duda eddig nem vétózott meg egyetlen, a kormánytöbbség által elfogadott törvényt sem, saját tervezeteket is előterjesztett, önálló, offenzív diplomáciát folytat, és többször közvetítő szerepet vállalt a belpolitikai harcokban.
Ilyen harcok kísérték a lengyel alkotmánybíróság körüli patthelyzetet, az év elején elindított közmédiareformot, illetve a teljes abortusztilalmat célzó, a parlament által végül elvetett polgári kezdeményezést, legutóbb pedig a parlamenti tudósítások új szabályozása adott rájuk ürügyet. A tüntetéseket a legtöbbször a Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) nevű baloldali liberális mozgalom szervezte.
A KOD tüntetésein rendszerint részt vettek a tavaly őszig kormányzó Polgári Platform (PO), valamint a Modern (Nowoczesna) párt képviselői. A 15 százalék körüli népszerűséggel rendelkező PO és Modern mindazonáltal – egymással is versenyezve – nem köt koalíciót. A PiS támogatottsága folyamatosan 34-38 százalékon maradt.
Feszültségek
A belpolitikai viták a külpolitikára is rányomták bélyegüket, az Európai Parlament több vitát rendezett Lengyelországról. Az Európai Bizottság (EB) által Lengyelországgal szemben februárban elindított jogállamisági mechanizmust a PiS az uniós joggal ellentétes illetéktelen beavatkozásnak minősítette.
Az Európai Unióhoz fűződő viszonyt az automatikus menekültelosztási kvóta bevezetését célzó, a lengyel kormány által elutasított EB-javaslat is megterhelte. Az EU-lengyel viszonyban jelentkező nézeteltéréseket azonban a közhangulat nem tükrözi: az EU-tagságot támogatók aránya az utóbbi 10 évben nem csökkent 70 százalék alá, idén novemberben pedig 84 százalékot ért el.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Donald Trump amerikai elnökké választását Lengyelországban pártszimpátiától függetlenül kissé meglepődve, de általában kedvezően fogadták. A republikánusok elnökjelöltje a választási kampány során kétszer is találkozott a népes amerikai lengyel kolónia képviselőivel.
A Brexitről döntő brit népszavazás aggodalmakat váltott ki, mindenekelőtt Németország domináns EU-beli szerepének várható megerősödése miatt. Mindazonáltal a lengyel diplomácia fő stratégiai partnerének tekinti Berlint és Londont egyaránt.
Mélyponton a lengyel-orosz viszony
Továbbra is rossznak minősíthető a lengyel-orosz viszony, többek között a Lengyelországot megkerülő Északi Áramlat II. gázvezeték tervezett építése, valamint a 2010-es szmolenszki légikatasztrófa máig le nem zárt vizsgálata miatt.
Varsó számára kulcsfontosságúnak bizonyult a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozó, ahol döntés született négy nemzetközi zászlóalj és egy, mintegy 4 ezer fős amerikai páncélos dandár Lengyelországba és a balti államokba történő telepítéséről.
Intenzívebbé váltak a visegrádi országokkal (V4), különösen pedig Magyarországgal ápolt kapcsolatok, ezt elősegítette a V4-es idei soros lengyel elnöksége is. Orbán Viktor hatszor vett részt kétoldalú vagy szélesebb formátumú lengyelországi egyeztetéseken, melyeket az EU és a V4 működésére, a nemzetállamok szerepére vonatkozó nézetek hasonlósága jellemzett. A két ország parlamentje az ’56-os magyar forradalom és a poznani munkásfelkelés 60. évfordulója alkalmából 2016-ra meghirdette a lengyel-magyar szolidaritás évét. Ehhez kapcsolódóan zajlik a népes közönséget vonzó, többek között a Nemzeti Filharmonikus Zenekar lengyelországi turnéját, A magyar festészet aranykora (1836-1936) című krakkói kiállítást is magában foglaló lengyelországi magyar kulturális évad.
Lassuló növekedés
A lengyel gazdaságban idén 2,9 százalékos növekedés várható. Bár a hazai össztermék (GDP) növekedési dinamikája lassult a tavalyi évhez képest, javul a lengyel vállalkozások erősödését jelző bruttó nemzeti termék (GNP) mutatója. A szociális reformok fedezésének egyik forrását, a bankadót áprilistól vezették be, az EB felszólítására viszont felfüggesztették a kivetett kiskereskedelmi adót.
Az adók behajtása hatékonyabb lett, az első félévben 7,8 százalékkal nőtt. A munkanélküliségi ráta októberben és novemberben is 8,2-ra csökkent, és 1991 óta a legalacsonyabb. Felmérések szerint várható az utóbbi években tömeges kivándorlás apadása is.
Az elmúlt év szellemi légkörét a kereszténység lengyelországi felvételének 1050., valamint az 1981-es hadiállapot meghirdetésének 35. évfordulója is meghatározta. A lengyel társadalom reményei szerint ezek a kiemelkedő évfordulós megemlékezések, továbbá a 3 millió hívő részvételével megrendezett, Ferenc pápa lengyelországi zarándoklatával összekapcsolódó júliusi krakkói Ifjúsági Világtalálkozó, melyek az alapvető értékekre irányították a figyelmet, a belpolitikai viszályok ellenére hatással lesznek a jövő év fejleményeire is.
