Elveszett az abszolút többség
A június 8-án tartott előrehozott parlamenti választások eredményeként a konzervatívoké lett a legnagyobb frakció a londoni alsóházban, de a párt elvesztette abszolút többségét, így kisebbségi kormányzásra kényszerül.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Ebben a helyzetben a Konzervatív Párt a most létrejött megállapodás alapján a DUP tízfős frakciójával együttműködve kormányoz tovább, mivel a két pártnak együttesen megvan az abszolút többsége.
Nem kötnek koalíciót
Formális koalíciót azonban a Konzervatív Párt és a DUP nem köt, hanem a „confidence and supply” rendszer alapján működnek majd együtt.
A westminsteri típusú parlamentáris rendszerben az ilyen jellegű megállapodásokban részes kis pártok vállalják, hogy a legnagyobb, de abszolút többséget el nem érő párt vezetésével alakult kisebbségi kormánynak külső támogatást nyújtanak sarkalatos kérdésekben, például bizalmi szavazásokon (confidence), illetve olyan jellegű törvényjavaslatok – mindenekelőtt a költségvetés – elfogadtatásában, amelyek a kormány működéséhez szükséges pénzellátást (supply) biztosítják.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Eseti, szavazásról szavazásra kötendő megállapodások alapján az egyezségben részes kis pártok más törvényjavaslatok parlamenti elfogadtatásához is segítséget nyújthatnak, de a bizalmi és a költségvetési szavazásokhoz nyújtott támogatásuk a legfontosabb, mivel ezek kudarca a kormány bukását jelenti.
Rögtön egy bizalmi szavazással indítanak
A DUP-val hétfőn kötött megállapodás azonban elvileg biztosítja, hogy a kisebbségi konzervatív kormány túlélje az együttműködés első próbáját, vagyis a kormány törvényalkotási programjáról szóló, szerdán vagy csütörtökön esedékes alsóházi szavazást, amely szintén bizalmi szavazásnak számít.
Arlene Foster, a DUP vezetője a Downing Streeten tartott hétfői tájékoztatójában nem titkolta, hogy a pártnak anyagi követelései voltak az együttműködés fejében, és e követelések teljesültek is.
Elmondta: Észak-Írország a következő két évben egymilliárd font (több mint 350 milliárd forint) pótlólagos költségvetési juttatásban részesül infrastrukturális, egészségügyi és oktatási fejlesztésekre.
Hozzátette: a konzervatívokkal kötött együttműködési megállapodás a jelenlegi parlament megbízatásának végéig érvényes, és a két párt minden törvényhozási ülésszak után áttekinti a meghatározott célokat, alapelveket és ezek teljesülését.
A lázadó párt
A Konzervatív Pártnak 317 képviselői helye van a 650 fős választott alsó kamarában – leszámítva az alsóház elnökét, a konzervatív John Bercow-t, aki nem vesz részt a szavazásokban -, vagyis a frakció létszáma nem éri el az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326-ot.
Kedvező azonban a konzervatívok számára, hogy valójában nem is kell 326 fő az abszolút többséghez, mivel a legnagyobb britellenes észak-írországi katolikus párt, a Sinn Féin – amely a választásokon hét mandátumot szerzett – a korábbi gyakorlatnak megfelelően most sem küldi el képviselőit a londoni alsóházba. A Sinn Féin politikai célkitűzése Észak-Írország elszakadása az Egyesült Királyságtól, és egyesülése Írországgal. A párt – jóllehet a választásokon részt vesz – hagyományosan bojkottálja a brit parlamentet, mert nem hajlandó felesküdni a brit korona szolgálatára.
Mindezt figyelembe véve a Konzervatív Pártnak és a DUP-nak együtt 13 fős többsége van a többi alsóházi frakció összlétszámához mérve.
