Kevés a csődeljárás
Az év első hat hónapjában tovább csökkent a felszámolások és a kényszertörlések száma Magyarországon. Míg a tavalyi év azonos időszakában a felszámolások aránya 37,6 százalékkal csökkent a 2014-es bázishoz képest, addig az idei év első felében a csökkenés mértéke közel a felére – 19,3 százalékra – esett vissza. Mindezek mellett a kényszertörlések száma tovább csökkent, hiszen míg a a 2014-es – több, mint 42,5 ezres – csúcsról 2015-re 22,42 százalékkal esett, addig 2015-ről 2016 első félévére már 34 százalékos mérséklődést tapasztalhattunk.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A csődeljárások továbbra sem gyakoriak Magyarországon, tavaly egész évben mindössze 63 ilyen eljárás indult. Idén az első félévben 24 új csődeljárást regisztráltak, ami a tavalyi év azonos időszakának 42 eljárásához képest csaknem 43 százalékos visszaesést jelent.
A válságkor kezdeményezték a legtöbbet
A végelszámolások száma csaknem húsz százalékkal növekedett a múlt év azonos időszakához képest, így számuk június végére megközelítette az öt és fél ezret. Ugyan a második negyedévben mindössze 5,8 százalékos emelkedés jelentkezett a frissen indított végelszámolások számában, az első negyedév harminc százalékot meghaladó növekedése miatt még így is ekkora kumulált növekedés jelentkezett.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az elmúlt évek első féléves adatait vizsgálva már 2014-ről 2015-re is látható egy 6,7 százalékos növekedés, ám a teljes éves adatokat vizsgálva ezzel a növekedéssel már nem találkozunk, hiszen 2014-ben 7 911, míg 2015-ben mindössze 7 865 végelszámolás indult. (A legtöbb végelszámolást a válság idején kezdeményeztek, számuk 2012-ben évi több mint 27 ezer új eljárással tetőzött.)
Csökkenőben a Bisnode Bedőlési Index
A csődök és felszámolások számának mérséklődésének köszönhetően a Bisnode Bedőlési Index (BBI) értéke is csökken. Ez a mutatószám az elmúlt 12 hónapban indított csőd és felszámolási eljárások számát viszonyítja a hazánkban működő cégek számához.
Bár a működő cégek száma még mindig csökkenést mutat, a nemfizetési eljárások számában megfigyelhető visszaesésnek köszönhetően a BBI értéke közel egy százalékkal mérséklődött az elmúlt évben.
A legnagyobb bedőlési arány 2014 végén jellemezte a cégeket, akkor a mostani szint közel kétszeresét, 3,24 százalékot mértünk, – emeli ki Keleti József a Bisnode cégcsoport Country Managere – ám 2014 végétől a bedőlési index értékében folyamatos csökkenés tapasztalható.
Új iparágak a TOP 10-ben
Jó hír továbbá, hogy minden szektorban csökkent kisebb-nagyobb mértékben a kockázatosság. A legalacsonyabb 0,1 százalékpontos csökkenés a humán-egészségügyet jellemezte, ám ezen a területen már korábban is olyan alacsony volt a bedőlési arány, hogy még így is nagy fölénnyel őrizte meg első helyét a legmegbízhatóbb ágazatok sorában.
A második legmegbízhatóbb ágazat továbbra is az oktatás, ám az ipari gépek és berendezések javításával foglalkozó ágazat a korábbi harmadikról a nyolcadik helyre esett vissza, mivel csak minimálisan tudta tovább csökkenteni kockázatosságát. Tavalyhoz képest a legjobb tíz ágazat közé került a gépipar, illetve a művészet, szórakoztatás és szabadidő is.
A továbbra is legkockázatosabbnak számító vendéglátóipar érte el a legnagyobb bedőlési arány csökkenést, ám esetükben a több mint 2 százalékpontos javulás ellenére is még 3 százalék feletti bedőlési index-re kell számítanunk. Az építőipar maradt a második legkockázatosabb, ám itt is jelentős, 1,76 százalékpontos javulást figyelhettünk meg az elmúlt évhez képest.
Harmadik lett a tavalyi ötödik helyezett fafeldolgozás, megelőzve ezzel a nagykereskedelmi szektort. Míg az elsők között némi átrendeződés volt tapasztalható, addig a kommuniális tevékenységgel foglalkozó iparág hat helyet rontva bekerült a tíz legnagyobb bedőlési aránnyal rendelkező szektorok közé.
Kockázatosabbak lettek a heves megyei vállalkozások
Ugyancsak jelentős eltolódás figyelhető meg az ország keleti és nyugati része között. A legnagyobb bedőlési index-szel rendelkező és ezáltal kockázatosabb megyék az ország keleti felén találhatóak, közülük is kiemelkedik Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
Heves megye kockázatossága jócskán nőtt az utóbbi időszakban, míg egy éve 3,64 százalékkal a második legkockázatosabb megye volt Szabolcs-Szatmár-Bereg után, addig az elmúlt hónapokban az egyetlen 4 százalék feletti bedőlési indexű megyeként átvette a vezetést. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ezzel szemben az egy évvel ezelőtti 4 százalékról 2,81-re mérséklődött a bedőlési index mértéke.
Igaz ugyanakkor, hogy nem Heves megye volt az egyetlen, ahol nőtt a kockázatosság. A tavaly még egy százalékos bedőlési index közelében álló Komárom-Esztergom megyében 1,34, míg Nógrád megyében 2,25 helyett 2,44 százalék lett a bedőlő cégek aránya. Pozitívum viszont, hogy míg egy éve még csak egy megye – Komárom-Esztergom – tudott 2 százalék alatti bedőlési indexet produkálni, addig most a már említett Heves és Szabolcs-Szatmár-Beregen felül Nógrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyéket leszámítva mindenhol 2 százalék alatti eredményeket mértek.
