TőzsdeFórum: A Filmalapot 2011-ben alapította a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, ahol évek óta vezetői pozíciót töltesz be. Hogy emlékszel vissza a kezdetekre, melyek azok a dolgok, amelyekkel megreformáltátok a magyar filmes ipart?
Havas Ágnes, Filmalap: Egy alapjaiban új filmtámogatási rendszert hoztunk létre, úgy, hogy ott volt előttünk a Magyar Mozgókép Közalapítvány példája, aminek a működését tanulmányoztuk és kimondtuk azt, hogy mit szeretnénk másképpen csinálni. Nagyobb hangsúlyt helyeztünk például a forgatókönyvek fejlesztésére. Erre létrejött egy komplett igazgatóság a Filmalapon belül.
Ezen kívül átlátható finanszírozást szerettünk volna. Nem csak azzal a pénzzel kell most már elszámolni, amit a Filmalap nyújt pályázati alapon, hanem a teljes költségvetéssel. Sőt, amikor gyártási támogatást kap egy produkció, akkor úgynevezett projektcéget kell alakítani, amelyben semmilyen egyéb tevékenység nem lehet, kizárólag az, amire a támogatást megítéltük. Ez a cég foglalkozik a produkció finanszírozással, aminek minden eleme ide kerül be. A költségvetés minden sorát csak ebből a projektcégből lehet kifizetni. Kötelezővé teszünk továbbá egy olyan könyvelési rendszert, ahova minden produkció köteles az összes szerződését, számláját feltölteni, a mi könyvelőink pedig ellenőrzik a tételeket.
Ez teljesen másképp működik, mint 2011 előtt, akkor ugyanis csak a céltámogatással kellett elszámolni a támogató felé, bár a teljes finanszírozás meglétét igazolni kellett.
Sok kritika érte a normatív támogatás megszüntetését. Milyen más alternatívát kínáltok helyette?
A normatív támogatást annak alapján lehetett igénybe venni, ha volt egy korábbi filmje a produkciós cégnek és elért egy bizonyos nézőszámot, vagy fesztiválsikert, pusztán ezek alapján kaphatott automatikus támogatást a következő filmjére. A Filmalap ezt megszüntette, most az új alkotást a saját értékén és nem egy korábbi film eredményeként ítélünk meg. Fontos megjegyezni, hogy a Filmalaptól jóval magasabb összegeket is lehet nyerni, mint korábban.
Hogyan pályázhat jelenleg a gyártási folyamatra az alkotó, mik az alapvető követelmények, ami alapján kiválasztjátok az adott filmet?
A cégnek, amely gyártási támogatásra pályázik, kell, hogy legyen úgynevezett filmes referenciája. Amennyiben a moziban legalább egy, vagy két filmje megjelent, akkor tud pályázni a cég. Le kell adnia a finanszírozási és a gyártási tervet, továbbá a forgatókönyvet is. Mikor beérkezik a gyártási pályázat, a Filmalap gyártási igazgatósága, elemzi, az ötfős döntőbizottság előtt pedig prezentálja azt a kéthetente tartott üléseken. Amennyiben minden elemével elégedettek vagyunk, támogatjuk. Nem számolunk fel pályázási díjat, a honlapunkon nagyon egyszerűen végig lehet menni a lépéseken és feltölteni a szükséges dokumentumokat.
A Filmalap kizárólag moziforgalmazásra szánt úgynevezett „egészestés” játék-, dokumentum és animációs filmeket támogat. 2011-től 2015 végéig a Filmalap támogatásával összesen 55 egészestés film forgott le.
A Filmalap támogatásával készült filmek több mintegy 150 díjat nyertek el külföldön, köztük öt cannes-i díjat és az első magyar Golden Globe-díjat is, és 34 év után Oscar-díjat.
A magyar mozikban a Coming Out, a Megdönteni Hajnal Tímeát, az Argo 2, a Liza, a rókatündér és a Saul fia című filmek átlépték a százezres nézőszámot.
A film bemutatása után hogyan oszlanak meg a bevételek?
Attól függ, hogy milyen a konstrukció. Más, ha teljesen magyar finanszírozással jött létre a film, illetve másképp működik koprodukciók esetében. Ami nagyon fontos, és sokan nem tudják, hogy a mozikat majdnem 60 százalék illeti meg a jegyeladásból származó bevételből. Ezután levonja a forgalmazó a költségeit és a saját forgalmazási díját is, ami pedig megmarad, az oszlik meg a különböző támogatók között.
Koprodukció esetén a résztvevők hozzájárulások arányában részesednek a bevételekből, a magyar producer és a Filmalap részesedése 50-50 százalékban oszlik meg.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Filmalap megalapítása óta pontosan hány filmet támogatott?
2011-től mostanáig az intézmény 60 egészestés film gyártását és több, mint 200 forgatókönyv fejlesztését támogatta. 2013-ban 5, 2014-ben 10, 2015-ben pedig már 16 alkotást mutattak be a hazai mozikban, illetve a nemzetközi filmfesztiválokon. Az intézmény támogatásával készült alkotások eddig 150 díjat nyertek el külföldi fesztiválokon, köztük a legnagyobb presztízs értékkel bíró cannes-i trófeákat is.
Hogyan értékesítik a hazai filmeket a nemzetközi piacon, fesztiválokon?
A Filmalap nemzetközi osztályán belül működik az értékesítési osztály, ez a szervezeti megújítás részeként jött létre. Úgy kell elképzelni, mint egy filmjog értékesítésére specializálódott ügynökséget. Nem sajátítjuk ki a jogokat, hanem képviseljük a filmeket a nemzetközi filmvásárokon.
A Filmalap létrejötte előtt nem volt Magyarországon olyan ügynökség, amely az állam által támogatott filmalkotásokkal kereskedett volna, külföldön viszont már működött ez a módszer, mi pedig azon vagyunk, hogy minél naprakészebbek legyünk a filmgyártás, filmforgalmazás összes területén.
A Filmalap által anyagi és szakmai támogatásban részesült Saul fia idén elnyerte a Golden Globe és az Oscar-díjat is. Tekinthetjük ezt a Filmalap eddigi csúcspontjának?
Igen, sőt bevétel és nézők, díjak szempontjából az idei év volt a legsikeresebb. A Saul fia több, mint 240 ezer nézőt vonzott a hazai mozikba. Nemes Jeles Lászlóék konkrétan forgatókönyv fejlesztésre adták be a pályázatot 2012-ben. Gondoltam, hogy a film sikerre van ítélve, elsősorban a megközelítés módja miatt: egy embert követ végig a kamera, ezáltal a néző be van zárva a Saul fia világába. Ezt a különleges atmoszférájú alkotást 100 ország helyi forgalmazója vette meg eddig világszerte. Az Oscar-díj elnyerésével minden eddiginél jobban ráirányul a figyelem a magyar filmre, ezt igyekszünk a jövőben is kihasználni minden téren.
Nemes Jeles László elsőfilmesként forgathatta le a Saul fiát. Milyen programokkal igyekeztek támogatni a fiatal pályakezdő filmeseket?
Reisz Gábor, Zomborácz Virág, Ujj Mészáros Károly, Bodzsár Márk, Császi Ádám kiemelkedő sikereket ért el első mozifilmjével. Az a tapasztalatunk, hogy az elsőfilmes pályázók egyedi és eredeti módon állnak hozzá a filmkészítéshez, nagyon különleges hangokat volt szerencsénk felfedezni közöttük.
Létrehoztunk a számukra egy programot, amit Inkubátornak neveztünk el. A Filmalap inkubációt teremt a program keretében, ahol a fiatal filmrendezők mentorok segítségével gyakorolják például az úgynevezett „pitchelést”, vagyis saját alkotásuk prezentálását. Olyan kis költségvetésű filmek jöhetnek létre a program támogatásával, amelyek lehetőséget teremtenek a rendezők alkotói bemutatkozására. Idén is folytatni kívánjuk a program működtetését, valamint folyamatosan fejlesztjük is.
Milyen helyet foglal el most és mire számíthat a magyar filmipar világviszonylatban?
Az Európai Audiovizuális Obszervatórium 2015 márciusában közzétett felmérése szerint 2010 és 2014 között a Magyarországon filmgyártásra fordított költések elérték a GDP 0,15 százalékát.
Ez azt jelenti, hogy a kontinensen belül a filmipar hazánkban járul hozzá a legnagyobb mértékben a gazdaság növekedéséhez. A nagy költségvetésű Magyarországon forgó filmeknek köszönhető ez az eredmény, az utóbbi években olyan giga produkciók forgatásában vettünk részt, mint a Mentőexpedíció, a Herkules, vagy a Die Hard 5.
Az adatok nyilvánosságra kerülése óta minden európai ország próbál minket utolérni ezen a téren, a célunk, hogy a pozíciónkat megtartsuk a jövőben is. Ezt minél több külföldi bérmunkával és a nemzetközi fesztiválokon sikeresen szereplő filmmel szeretnénk elérni.
