Lemaradásban vagyunk
György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza kifejtette, hogy a világban megváltozott a tőke és a munkajövedelmek aránya a teljes megtermelt GDP-ben az elmúlt 40 évben. Magyarországon 1970 és 2010 között az egy foglalkoztatott által előállított jövedelem, a GDP megháromszorozódott, miközben a nettó reálbér csupán 28 százalékkal nőtt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Elmondta: 2010 óta, az elmúlt mintegy hat és fél év alatt a nettó reálbérek már 23 százalékkal nőttek, ennek folytatása lehet a kormány szándéka, úgy látszik, van mozgástere a kabinetnek.
Hegedűs Sándor, az RSM Hungary Zrt. adó-üzletág vezetője szerint is szükség van a bérek emelésére. A magyar munkavállalók az átlagbért tekintve jelentősen lemaradtak a V4 államok dolgozóinak átlagos bérszínvonalától.
A munkajövedelmekhez kapcsolódó elvonások, annak ellenére, hogy Magyarországon a személyi jövedelemadó szintje alacsony, a járulékok miatt a legmagasabb a régióban, az OECD-tagállamokat és az európai országokat nézve is kiemelkedő. Kiemelte: ebből következik, hogy a magyar munkavállalók nettó keresete, bérpozíciója lényegesen rosszabb, mint a környező országokban dolgozóké.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nem sikerült megállapodni a béremelésről
A kormány a bértárgyalásokon a minimálbér 15 százalékos, a szakmunkás garantált bérminimum 25 százalékos emelését javasolja.
A pénteki ülésen azonban nem született megállapodás a jövő évi béremelésekről a kormány és a szociális partnerek között, jövő kedden folytatják az egyeztetést – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Ahhoz hogy a magyar gazdaság versképesebben tudjon integrálódni az európai gazdaságba, hozzá kell nyúlni a bérekhez. Varga kitért arra, hogy a munkavállalói oldallal egyetértenek, örülnek, hogy támogatják a kormány álláspontját.
