Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár az OECD jelentésre reagálva a lapnak elmondta: az OECD-tagállamok többségében az alacsony fizetésű állások gyarapodtak, ezzel szemben a közepes bérszintű munkahelyek aránya a tagállamok közül Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb mértékben, mintegy 10 százalékponttal az elmúlt években. Hozzátette, hogy a folyamatok a fiatalok munkaerőpiaci helyzetére is kedvezően hatottak: több mint tíz százalékponttal csökkent a középfokú végzettségű fiatalok körében az alacsony bérezésű foglalkoztatás. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a foglalkoztatási ráta növelésében óriási eredményt tud felmutatni Magyarország: a foglalkoztatottak aránya tavaly 69,3 százalékos volt, meghaladta az OECD 68,4 százalékos átlagát, míg 2010-ben az 55 százalékos mutatónk még jelentősen elmaradt az akkor 64,4 százalékos OECD-átlagtól.
A 2018-as 3,7 százalékos munkanélküliségi rátával Magyarország a hatodik helyen áll az OECD-tagországok között, míg 2010-ben az állástalanok aránya 11,2 százalék volt, amivel a 29. helyen álltunk a 36 tagország között – tette hozzá Bodó Sándor. A Magyar Nemzet a világszervezet tanulmányából kiemeli: a következő években a munkahelyek 14 százaléka megszűnhet, 32 százaléka jelentősen átalakulhat a digitalizációval. Az előrejelzések szerint az alacsony bérszintű munkahelyek aránya valamelyest nő a folyamat során, míg a közepes színvonalú állások aránya drasztikusan csökkenhet.
A világszervezet szerint egyre inkább elkerülhetetlen az élethosszon át tartó tanulás, a felnőttképzés modernizálása, a szociális védelem erősítése. Emellett a szociális párbeszéd erősítése is nélkülözhetetlen, mivel a munkáltatókkal kötött megegyezések kulcsszerepet játszanak abban, hogy a digitalizációnak ne a dolgozó legyen a kárvallottja.
