Elkezdődött valami
A hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) még a digitalizációs folyamat elején tartanak, hiszen mindössze 7 százalékuk tekinti magát teljesen felkészültnek digitális szempontból – derül ki a legfrissebb CIB Bank Stafétabot kutatásból. A felmérés eredményei alapján viszont a kkv-k gyors fejlődést terveznek ezen a területen: ez alapján két év múlva tízből három, tíz éves időtávon pedig már tízből hat vállalkozás látja magát digitálisan érettnek.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Az eddigiek alapján nem meglepő, hogy jelenleg a kkv-k csupán 25 százaléka véli úgy, hogy „befutott”, vagyis komoly lépéseket tett a digitalizáció területén, 41 százalékuk számít törekvőnek – vagyis még nem lépett előre, ám vannak ilyen tervei -, míg nagyjából harmaduk sorolható a „leszakadó” kategóriába, akik saját megítélésük szerint hosszabb távon sem tudnak lépést tartani a digitalizációs folyamatokkal.
A digitalizáció iránti elkötelezettség viszont nem függ attól, hogy az adott vállalkozás milyen szinten áll – tehát befutott, törekvő vagy leszakadó -, sokkal inkább a stratégiai tervezéssel van összefüggésben.
„Ugyan nagy különbségek vannak, de egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek részéről megnövekedett az igény a digitális megoldásokra és szeretnék munkájukat egyszerűbbé, gyorsabbá tenni ezek segítségével” – tette hozzá Szabó Balázs, a CIB Bank kkv üzletágának vezetője a kutatás eredményeihez.
Nő a stratégiai tervet készítők aránya
A kutatás eredményei szerint a kkv-k döntő többsége – 92 százaléka – már végez stratégiai tervezést, és az arány folyamatosan emelkedik: tavaly még 89, 2014-ben pedig 84 százalékuk mondhatta el magáról, hogy készít tervet.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A kkv-k több mint harmada készít stratégiai tervet az adott évre, de 7 százalékuk 5 évnél hosszabb időre is próbál meghatározni fejlődési irányokat. Figyelemre méltó megállapítása a kutatásnak, hogy a hosszú távú stratégiával rendelkező kkv-knál 
jelentős hangsúlyt kap a digitalizáció, túlnyomó többségük ugyanis számol vele az üzleti terveiben.
A kutatás eredményei alapján viszont a hazai kkv-k még mindig viszonylag konzervatívnak tekinthetők: a legfontosabb sikerkritériumnak a megbízhatóságot és a pénzügyi stabilitást tartják – 81, illetve 78 százalékos említési arány mellett -, miközben a technikai fejlettség, a digitalizáció jóval hátrébb áll a rangsorban, a vállalkozásoknak csak 48 százaléka tartotta fontosnak megemlíteni.
Élenjáró kereskedelem
A digitalizációs felkészültség alapján látható különbségek mutatkoznak a vállalkozások között regionális, illetve tevékenységi kör szerinti bontásban is. A magukat befutott kategóriába soroló vállalkozások 59 százaléka a közép-magyarországi régióban működik, miközben a válaszadók csak felének székhelye található ebben a régióban.
Ami pedig a tevékenységi köröket illeti: a kereskedelmi tevékenység területén működő vállalkozások között a legmagasabb, 29 százalékos a befutottak aránya, míg az ipari és mezőgazdasági szektorban működők körében a legalacsonyabb, 21% százalék csupán.
A pénzügyi területen a legelterjedtebb a digitalizáció
A digitalizációt leginkább a pénzügyi területen alkalmazzák a kkv-k: a vállalatvezetők 90 százaléka nyilatkozott így, miközben az értékesítési területen 70, a gyártásban viszont csak 42 százalékot ért el a pozitív választ adók aránya.
A pénzügyi terület hangsúlyos szerepe is azt mutatja, hogy a cégvezetők szerint a digitalizációnak nem csak kifelé van jelentősége, hanem a belső folyamatokat tekintve is: az átláthatóságot jelenti, a belső rend eszköze. A pénzügy ebben az első lépés, hiszen az minden kkv működésének a szerves és alapvető része.
„A kkv bankolásban kifejezetten fontos a személyes kapcsolattartás, azonban a napi kommunikáció egyre inkább kiváltható különböző digitális megoldásokkal, alkalmazásokkal ” – nyilatkozta Szabó Balázs.
„A jövő bankja automatizált lesz, digitalizált és papírmentes. Ez különösen kedvező – és költségkímélő – megoldás a vállalati ügyfelek számára” – tette hozzá.
A CIB Stafétabot 2016 kutatás keretében 600 cég került megkérdezésre, amely az évi 300 millió-15 milliárd Ft árbevételű cégeket reprezentálja. Az adatfelvétel ideje 2016. október-november.
