Átlagosan 0,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak szeptemberben, mint egy évvel korábban. Ami nagyjából megfelel a várakozásoknak, hiszen előzetesen 0,6-0,8 százalékot vártak az elemzők. Egy hónappal korábban még mínusz 0,1 százalékot mutatott a fogyasztói árindex.
Mi lesz a jegyzőkönyvben?
A szolgáltatások húzták felfelé az inflációt és a jövedéki adó változás hatása is borítékolható volt – vélekedett Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Hozzátéve: ez még mindig nem tűnik elegendőnek a konjunktúrához, ami jóval 1 százalék fölötti inflációt igényelne. További támpontokat az MNB legutóbbi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvéből remélhetünk.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
Fókuszban az olaj ára
Várható volt, hogy az infláció elrugaszkodik a zérustól – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Aki úgy véli, további emelkedés várható: decemberre 1,5 százalékot, jövő februárra 2 százalékot várnak.
Mint mondta, kardinális jelentőségű az üzemanyagárak változása. Amit rövid távon a jövedéki adó és az olajár változása határoz meg. Míg hosszabb távon a kőolaj árának óvatos emelkedése prognosztizálható. Bár arra is van esély, hogy az olajár felszökik, ebben az esetben az inflációs várakozás 3 százalékos lehet.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Azt is észre kell venni, hogy az MNB a korábbi 3 százalékos inflációs cél helyett a 2-4 százalékos sávot jelölte ki, amibe mindkét olajár szcenárió belefér. Vagyis emiatt nem szükséges a monetáris politikán változtatni.
Stabil a maginfláció
Konjunkturális szempontból érdekes, hogy a maginfláció már jelenleg is 1,5 százalékos. Itt érdemes megjegyezni, hogy az idei első 9 hónapban az üzemanyag ára 10 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától, s mivel 8 százalékos a súlya a fogyasztói kosárban, ezért ha a többi ár nem változik, akkor az üzemanyagok árváltozása mínusz 0,8 százalékos inflációs adatot eredményezett volna. Szerencsére van felhajtó erő: a bérinfláció és a szolgáltatások árszínvonala is felfelé hat.
