Döbbenetes harcmodor jellemzi az észak-koreai katonákat az ukrán frontvonalon. Elszántak, fanatisták és inkább gránáttal robbantják fel magukat, minthogy elkapják őket.
Több ukrán katonával készült interjúból derül ki, hogy az észak-koreai katonák akikkel a fronton találkoztak, vélhetően nincsenek tisztában sem azzal, hogy hol harcolnak, sem a modern harcászati technikákkal például a drónokkal – számolt be a SkyNews-nak az ukrán különleges erők parancsnoka.
A Kurszki régióban, az oroszok oldalán harcoló észak-koreaiak sajátos harcmodorral és viselkedéssel tűnnek ki, amely egyszerre mutat elavult taktikákat és döbbenetes elszántságot.
„Mint a második világháborúból”
Az ukrán katonák megfigyelései szerint az észak-koreai katonák harcmodora rendkívül elavult. Gyalogosan, 20-60 fős csoportokban támadnak, ami könnyű célponttá teszi őket a drónok és a tüzérség számára. Az első összecsapások során jelentős veszteségeket szenvedtek, ami arra késztette őket, hogy ideiglenesen visszavonuljanak a frontvonalról. A „Puls” hívójelű ukrán parancsnok szerint azonban hamarosan újra feltűnnek majd a csatatéren, valószínűleg tanulva az első hibáikból.
Agymosás és elszántság
Az észak-koreai katonák viselkedése az ukrán katonák szerint az „agymosás” hatását tükrözi. Az egységek akkor is előretörnek, ha a körülöttük lévők sorra esnek el ukrán tűzben. Az elfogás elkerülése érdekében gyakran gránátokkal vetnek véget az életüknek, és sokan közülük haláluk előtt azt kiáltják: „Kim Dzsongun tábornokért!”
Az észak-koreai katonák számára különösen fontos, hogy eltüntessék jelenlétük nyomait a frontvonalról. Fehér sisakos egységek folyamatosan dolgoznak a sebesültek és holttestek kiemelésén. Ez a gyakorlat egyértelműen azt mutatja, hogy Észak-Korea nem szeretné nyilvánosságra hozni részvételét a konfliktusban.
Rossz koordináció és nyelvi akadályok
Az észak-koreai és orosz erők között jelentős koordinációs problémák tapasztalhatók, amelyekért részben a nyelvi akadályok felelnek. Az ukrán rádiólehallgatások szerint az észak-koreaiak olykor véletlenül orosz állásokat támadnak. Bár az észak-koreaiak néha sikeres rohamokat hajtanak végre ukrán pozíciók ellen, az orosz csapatok gyakran nem tudják kihasználni ezeket a taktikai előnyöket.
Jobb felszerelés, de elavult logisztika
Az észak-koreai katonák felszerelése általában jobb minőségű, mint az orosz társaiké. A puskák, egyenruhák és kiegészítők modernebbek, de hiányzik a nehéz páncélzat, és gyalogosan mozognak. Lőszereiket golfkocsikon szállítják, ami szokatlan és elavult megoldás. Az ukrán katonák szerint az észak-koreaiak borotváltak, ápoltak és kifejezetten tiszták, „mintha modellek lennének”.
Korlátozott ellátmány
Az észak-koreai katonák csupán lőszert és csokoládét visznek magukkal a harcba, még kulacsuk sincs. Az ukrán katonák szerint ez a stratégia arra épül, hogy az ellenséges állások elfoglalása után azok ellátmányát használják fel.
Tapasztalatgyűjtés hazai használatra
Az ukrán beszámolók szerint az észak-koreai katonák feljegyzéseket készítenek harctéri tapasztalataikról, vélhetően azért, hogy hazájukba visszatérve jelentést tegyenek a modern hadviselés működéséről. Ez arra utal, hogy Észak-Korea nemcsak harcolni küldte katonáit, hanem tanulni is a konfliktusból.
Az észak-koreai katonák jelenléte az ukrán fronton nemcsak a konfliktus komplexitását mutatja, hanem Észak-Korea saját katonai stratégiájáról is képet ad. Harcmodoruk elavult és veszteséges, ugyanakkor a fanatizmus és fegyelem kiemeli őket az orosz csapatok közül. Az ukrán katonák szerint a következő hónapokban valószínűleg újra megjelennek a frontvonalon, de kérdés, hogy tanultak-e a korábbi vereségeikből. Az észak-koreai jelenlét további vizsgálatot igényel, hiszen komoly geopolitikai üzenetet hordoz a konfliktus többi szereplője számára.
